Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Gerencsér Péter: Az oszmánok vagy az estraneusok? Hidász, a török korban elpusztult rábaközi falu
GERENCSÉR PÉTER AZ OSZMÁNOK VAGY AZ EXTRANEUSOK?... apostolok ünnepe (június 29.) körül egy csirkét és két kalácsot, karácsonykor pedig egy kappant és egy kalácsot szolgáltattak be. Heti váltásban minden pénteken „péntekhalat” küldtek az úr asztalára, ennek elmulasztása esetén a büntetés negyven dénárt tett ki. Jobbágytelkenként egy szatyor (fizella), másképpen tíz gyékény rák (gekinrak) után fél bécsi dénár rákpénzt fizettek, vagyis a victuáliát pénzben váltották meg. A sertést és a vajpénzt Kecöllel, Babóttal és Tamásival közösen szolgáltatták be. A rákpénz és a péntekhal szolgáltatás arra enged következtetni, hogy Hidász földjei vizenyősebb földrajzi helyen feküdhettek. Az, hogy határában13 Kanizsai Györgynek vámszedési joga volt (Telonium habent), visszautalhat a falu korábbi katonai funkciójára. A Jagelló-kort illetően országos viszonylatban is kiemelkedőek a kapuvári Kanizsai-uradalom forrásadottságai. Az 1500-as évek első évtizedeire datált töredékes kapuvári urbárium név szerinti bontásban nem részletezi a jobbágynépességet.14 Az erdőbér mellett a szolgáltatásaik között felsorolt fűpénz (Jywpenz) minden valószínűség szerint a korábban említett kaszapénz változata, de ezt csak azoknak kellett fizetniük, akik a Várföld (Warfelde) rétszolgáltatásaiból részesültek. A Várföld olyan urasági földet jelenthetett, mely a várhoz tartozó katonák számára volt fenntartva, és a majorság elődjeként fogható fel. A praedium Morthonhel nevű pusztahelyet közösen birtokolták szántóföldjeivel és rétjeivel együtt. Az 1507-ből származó csonka összeírásban a korábban megszabott adózási modellhez hasonlóan újból megjelenik a várhoz vacsorái kötelezettségként közösen adott halszolgáltatás, a péntekhal, illetve a rákszolgáltatás kiváltásaként fizetett egy bécsi dénár.15 Sajátosan új szolgáltatásként jelentkezik a fuvarozási kötelezettség: Kanizsáról a földesúr borát voltak kötelesek szállítani. Az 1518 körül született újabb összeírás ismét név szerinti bontásban említi Hydazon a jobbágyokat Hagymás Bertalan bírósága idejéből.16 A korábbiakhoz képest lényegesen több a lejegyzett jobbágyhelyek száma, az urbárium 25 egészhelyes jobbágygazdaságot írt össze, a helyi történelem későbbi évszázadaiban is feltűnő családnevekkel (például Blasius Karykas, Petrus Karykas, Sebastianus Garab, Johannes Henye, Martinus Markos, Thomas Marko, Valentinus Karikas, Petrus Kys, Emericus Zalay). A következő részletesebb urbárium a bevett szolgáltatásokkal (erdőbér, rákpénz) Henye Balázs bírói hivatali idejének korából, 1528-ból származik Hidászról (Hydaaz), és a század végéig egyúttal az utolsó is.17 Az éves cenzus és a rendkívüli adó viszonyát vizsgáló Nógrády Árpád számítása szerint ekkor az egy adóegységre eső úrbéres pénzjövedék Hidászon 66 dénárt 13 A vámszedés helyét azonban a középkori források gyakran eltérően jelölik, hol Babótot, hol pedig Kaput nevezve meg vámhelyként, márpedig egészen nyilvánvaló, hogy itt ugyanarról a helyről lehetett szó, egymástól néhány kilométerre aligha volt lehetséges három vámhely létesítése és fenntartása. 14 MNL OL DL 36994. pag. 4. 15 MNL OL DL 36983. pag. 3. 16 MNL OL DL 37007. pag. 29-30. 17 MNL OL E 156 Fasc. 12. No. 42/a. pag. 29-30. 117
