Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Gerencsér Péter: Az oszmánok vagy az estraneusok? Hidász, a török korban elpusztult rábaközi falu
ARRABONA 2019. 57. TANULMÁNYOK korai középkorban katonai funkciót látott el. Annál is inkább, mivel mind Kapu, mind pedig Hidas/Hidász elnevezése külön pontosító jelző nélkül is képes volt arra, hogy meghatározzon bizonyos földrajzi helyeket, az egyszerű helynevek pedig azt sejtetik, hogy korai fejleményekről van szó. Faragó Sándor hipotézise szerint Hidász hadászati feladatot látott el: „A várvédőknek azon része, kiknek elsődleges feladata ezen kapunál levő átkelőhíd védelmének biztosítása volt, voltak a hídőrzők, vagy másként hidászok ”9 Amennyiben a lakók az ország határánál (kapujánál) az ottani stratégiai jelentőségű átkelők katonai védelmével foglalkoztak, a település csakis 11. századi eredetű lehet, mivel az Árpád-kor későbbi szakaszaiban ezen a területen már aligha alakulhatott volna ki a nyugati gyepűrendszer ilyen fontos intézménye. Kapu vára mellett Babót és a mára már vele teljesen összeépült Ordód a források szerint szintén katonatelepek voltak. A hídőrző szerepről azonban a település nevén mint lehetséges bizonyítékon kívül semmi nem tanúskodik, a későbbi források mind más típusú hivatást sejtetnek. Ez ugyanakkor logikus is, hiszen az ország lakott területeinek nyugati irányú expanziója folytán Kapuvár környéke a 14-15. században már aligha tölthetett be határvédelmi szerepet. Mindazonáltal a hódoltság korát illetően a 17. század második feléből származó királyi kiváltságlevelekkel kétséget kizáróan bizonyítható, hogy a törökellenes védelemben újból honvédelmi szerepre szert tevő kapuvári vár katonáinak egyik szerződésben rögzített feladata a Kis-Rába hídjainak védelme volt. Hidász neve legközelebb csak Sárvár és a Kanizsai Györgyhöz tartozó Kapuvár 1492. évi közös urbáriumában bukkan fel, melyben hét jobbágygazdaságot írtak össze.10 Mivel az összeírás Hydas két jobbágytelkét, Simon Thomas egész telkét és Emericus Nicolai félteikét a babóti faluhatár közelében fekvőnek (In Babod) mondja, a falu Babót szomszédságában lokalizálható. A falu nyugati részén öt egész telkes jobbágy lakott: Andreas Lewkes,11 Paulus Morocz, Demetrius Bartholomei, Mattheus Oldor,12 Nicolaus Morocz. A cenzus és a szolgáltatások alapján a népesség már nem katonai feladatot látott el. Az évente többször rendezett földbér mellett további pénzjáradékokkal tartoztak az uraságnak, erdőbért (Erdewber) nyilván az erdő javainak használatáért fizettek, amit 20 királyi dénár formájában Vízkereszt (január 6.) napján közösen álltak. Pünkösdkor 10 bécsi dénárt adtak úgynevezett „wykakpinze” címén, a rétek használatáért közösen évi fél forint kaszapénzt adtak, azonban ha Kanizsai György rétjeit kaszálták, semmit sem voltak kötelesek fizetni. Húsvét idején egész telkenként kötelesek voltak három tojást és egy sajtot adni, Péter és Pál 9 Faragó: A kapui vár 92. 10 MNL OL DL 36992. pag. 14-15. 11 Gyaníthatóan a Lewkes névben a Lökös, talán a Lőrinc egyik alakváltozata őrződött meg, és Babót határában ma is létezik egy délről északra folyó ér, a Lökös, vagy tájnyelvi alakban: Lűkös. 12 Oldor: feltehetően Odor családnév, mely a későbbiekben népszerű családnév Babót és Kapuvár környékén. 116
