Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 57. (Győr, 2019)
Tanulmányok - Gerencsér Péter: Az oszmánok vagy az estraneusok? Hidász, a török korban elpusztult rábaközi falu
GERENCSÉR PÉTER AZ OSZMÁNOK VAGY AZ EXTRANEUSOK?... A középkori falu A település nevének első előfordulása egy 1331. július 28-i határjárást igazoló, az év augusztus 1-jén kelt oklevélben található, mely szerint Osl birtokot Hydaaz nyugatról határolja („a parte occidentis tercia possessio Hydaaz”).5 Amikor 1387. június 3-án a győri káptalan Luxemburgi Zsigmondnak jelentette, hogy a kapuvári uradalmat beiktatta Kanizsai János fiainak birtokába, a felsorolt települések között szintén szerepel a falunév („castrum Kapu cum villis [....] Bogyuzlow simulcum Esthefanhaza, item Babwth ac Ordo, Hydaz et Kapu in comitatu Supruniensi existentibus”).6 A donációs levél eredeti és egy átírt változata is Hydaz alakban hozza a település nevét, melynek alapján nehéz megállapítani, hogy a Hidas olvasat mennyiben helyes. Nyelvtörténeti analógiák alapján valószínűsíthető, hogy a név híddal, átkelőhellyel hozható összefüggésbe, ahogyan (Rába)hídvég, Hídalmás (ma: Hida, Románia), Hidasnémeti, Hidaskürt (ma: Mostová, Szlovákia), Királyiddá (ma: Bruckneudorf, Ausztria), vagy a Rábaközhöz közel eső Mórichida esetében. Amennyiben a helységnév Hidas formában olvasandó, mely a 19. században már egyértelműen Hidász alakban fordul elő, úgy híddal ellátott helyet jelöl. A nyelvújítás korától szóképzéssel elterjedt „hidász” köznév, melynek alaki analógiája az „utász”, ezzel szemben foglalkozástípusra utal. így definiálta a „hidász” szót a Czuczor-Fogarasi szótár is: „Hadépítészeti karhoz tartozó katona, kinek különös foglalatossága a hídépítésben és hidak körüli munkálatokban áll”.7 A településnév értelmezését illetően a nehézséget egyrészt az jelenti, hogy a falu - később bővebben vizsgálandó - feltételezett helyén nem találunk jelentősebb vízfolyást, másrészt a történeti forrásokban már a nyelvújítás korát megelőzően is előfordul mindkét alak, míg azt követően a Hidász forma lett az egyeduralkodó. Figyelembe véve utóbbi tényezőket is, a település elnevezése hadügyi funkcióról is árulkodhat. Amennyiben motivált névadásról van szó, a településen vagy annak közelében valamiféle hídnak kellett állnia, ami pedig folyóvizet feltételez. Ha emellé a logikai következtetés mellé helyezzük azt a tényt, hogy Hidász valahol Kapuvár közveúen közelében feküdhetett, különös összefüggés bontakozik ki. Tudjuk, hogy a Rábaközben a folyókra kiemelt katonai funkciót ruháztak a középkorban és az újkorban egyaránt. A korai Árpád-korban Kapuvár vára a gyepűrendszer részeként a nyugati támadásoknak gátat szabó határvédelemben játszott szerepet, nevében (Kapu) éppúgy közlekedési folyosón lévő átkelőhely sejthető, mint a mesterséges infrastruktúrára utaló Hidas/Hidász elnevezésében.8 Ennek alapján nemcsak Kapuvár és Hidász feltételezhető egymásra utaltságára, szoros együttműködésére következtethetünk, hanem erősen gyanítható az is, hogy mindkét hely a 5 MNL OL DL 2666. (eredeti), DL 87012. (másolat). Közli: SO 124. 6 MNL OL DL 87748. (eredeti), DL 87571. (átírás). Közük: Sümeghy: Sopron vármegye 85. és HO V. 171. 7 Czuczor-Fogarasi: A magyar nyelv 1567. 8 A középkori Kapuvárról részletesebben: Gerencsér: Névtelen vár. Vö.: Kristó-Makk-Szegfű: Szempontok és adatok 648., 650. 115
