Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Fedeles Tamás: "Ad Omnes Sacros Ordines Promoveri". Győri egyházmegyések római szentelési ügyei a késő középkorban
ARRABONA 2015-2018. 53-56. TANULMÁNYOK ellenkező előjellel a két meglehetősen kedvezőtlen anyagi helyzetben lévő püspökség, Vác és Nyitra esetében is, hiszen mindhárom kategóriában sereghajtók. Ezt követően azonban a jövedelmi viszonyok már kevésbé orientáló jellegűek. Amíg ugyanis a becsült éves bevétele alapján a sorrendben második helyen álló pécsi püspökség a lakosság és a kúriai szentelések megoszlását tekintve a negyedik és ötödik, addig a hatodik leggazdagabb egri egyházmegye a másik két rangsorban egyaránt harmadik pozíciót foglalja el. Különösen szembeötlő szóródást tapasztalunk három, a jövedelemlistán holtversenyben egyaránt harmadik helyre sorolt egyházmegye tekintetében: míg ugyanis Zágráb a demográfiai mutatók és a szentelések országos hierarchiájában a negyedik, illetőleg az előkelő második helyre került, eközben a kalocsa-bácsi és a váradi egyházmegyék a hatodik-hetedik helyre szorultak. Jóllehet az erdélyi csupán a negyedik legjövedelmezőbb magyar egyházmegye volt, a demográfiai mutatók, valamint a kúriai szentelésekre vállalkozók arányát tekintve az abszolút rangsor második helyére kerül. Győr esetében azt tapasztaljuk, hogy két hatodik, valamint egy hetedik helyezésével mindhárom vizsgált terület esetében a rangsor alsó részében helyezkedik el. Különösen éles a kontraszt a győrivel azonos anyagi helyzetű egri püspökséggel összevetve, amely a három komponens átlagát tekintve országos viszonylatban negyedik helyezett. 4. táblázat Az egyházmegyék rangsora a becsült éves jövedelem, népességszám és a kúriai promóciók alapján100 Egyházmegye Jövedelem (aranyforint) Lakosság (%) Promóciók (%) Esztergom 20 000 13 (II.)22 (I.) Pécs 16 500 9 (IV.)5 (V.) Kalocsa-Bács 10 000 6 (VI.)3 (VII.) Várad 10 000 6 (VI.)4 (VI.) Zágráb 10 000 9 (IV.)15 (II.) Erdély 7500 15 (I.)15 (II.) Csanád 4500 7 (V.)1 (IX.) Veszprém 4500 9 (IV.)6 (IV.) Eger 4000 13 (III.)13 (III.) Győr 4000 4 (VII.)4 (VI.) Vác 2500 4 (VII.)2 (Vili.) Nyitra 1375 2 (VIII.)1 (IX.) Az előzőekben vizsgált gazdasági és demográfiai jellemzők területenként változó erősségű összefüggésein túl nyilvánvalóan további tényezők is meghatározóak lehettek a kúriai szentelésre induló magyar klerikusok területi megoszlásában. Ezek között adataink alapján kevés relevanciája lehetett az egyes egyházmegyék Rómától való távolságának. Zágráb esetében még e körülménnyel indokolhatnánk a 15%-os részesedést, azonban az erdélyi, egri és esztergomi 100 100 A harmadik és negyedik oszlopban az arab számok a százalékot, a zárójelben szereplő római számok pedig a kategórián belüli helyezést jelölik. Az éves jövedelmet a 15. századra vonatkozó szervíciumok alapján számítottam ötszörös szorzó alapján. Az adatokat és a számítások részleteit 1.: Fedeles: Camera Apostolica 201-202. 96
