Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)

Tanulmányok - Fedeles Tamás: "Ad Omnes Sacros Ordines Promoveri". Győri egyházmegyések római szentelési ügyei a késő középkorban

ARRABONA 2015-2018. 53-56.

TANULMÁNYOK

fel az egyházi rendeket.33 Az úgyszintén győri egyházmegyés Wolfgang Altmon miután Rómában felvette a kisebb rendeket, arra kért engedélyt az említett hivataltól (1488), hogy mivel életvitelszerűen az olmützi egyházmegyében tartózkodik (in Olomucensis dioecesis conversatus), a magasabb rendeket bármely katolikus főpaptól felvehesse.34 Ugyancsak a fentebbi példákkal illusztrált csoporthoz sorolhatjuk azt a 18 győri egyházmegyés klerikust, akik 1428 és 1507 között utaztak a közeli stájerországi Leibnitzbe, ahol a seckaui püspöktől vették fel az egyházi rend kisebbnagyobb grádusait.35 1459-ben pedig négy győri egyházmegyés klerikus kért és kapott engedélyt a Penitenciárián, hogy a passaui püspökkel vagy helynökével szenteltethessék fel magukat.36 Végül Ainvolt János győri egyházmegyés scolaris esetét említem, aki a nagypenitenciárius engedélyével a bécsújhelyi püspöktől vette fel az akolitusi ordót (1492).37 Utóbbi esetekben azonban a klerikusok nem indokolták kérésüket, így azok hátterét homály borítja.

Tömegesen érkeztek Rómába az egyházi állásokra „vadászó” szegény klerikusok elsősorban az újonnan megválasztott pápák pontifikátusának kezdetén, hogy egy-egy javadalomra várományt (expectatio) kapjanak. Mindez a latin nyelvtant, az éneklést és a prédikációt érintő vizsgához volt kötve, s akik megfelelően teljesítették az exament, azok felkerültek a várólistára a beneficium elnyerésének reményével. Minthogy ők személyesen a Kúriában tartózkodtak, közülük számosán egyúttal az egyházi rendeket is Rómában vették fel.38

A kandidálóknál felmerülhettek olyan problémák, hiányosságok (defectus), illetve a kánonjogi előírásokkal szemben elkövetett vétségek (delictus), amelyek szabálytalan állapotot (irregularitas), s ebből következőleg szentelési akadályt eredményezhettek. Ezek alól a szentelendők elsősorban a pápai Kúriában, illetve esetenként az in partibus tevékenykedő nunciusoktól, legátusoktól kaphattak felmentést.39 Korszakunkban a pápai udvar három hivatalába, az Apostoli Kancelláriára, a Penitenciáriára, valamint a Dataria Apostolicára futottak be a szentelésekkel kapcsolatos folyamodványok, amelyek kedvező elbírálása esetén kerülhetett sor az ordinációra.40 Leggyakrabban az egyházjog által előírt időpontokon kívül történő ordinációra (tribus diebus dominicis vel festivis extra tempora a iure statuta) vonatkozó szupplikációkkal találkozunk forrásokban. A győri egyházmegyések közül is többen, például Szentgyörgyi Simon és Pongrác fia Orbán (1522) e céllal utaztak

33 RPGVI. 6452. sz.

34 APA Reg. Suppl. vol. 37., föl. 281v.

35 Die Weiheregister, passim. - L. még a Függelék II. táblázatát.

36 APA Reg. Suppl. vol 7., föl. 369v, 370r.

37 MNL OL DF 203986., Házi: Sopron szabad királyi város 1/6. 92-93. 82. sz.

38 Meyer: Arme Kleriker; Schwarz: Römische Kurie; Schmugge: Kirche, Kinder, Karrieren 196-197.

39 PL De Dominis János zenggi püspöknek, az Apostoli Szentszék Magyar- és Csehországba delegált nunciusának jogosítványai között a következők szerepeltek (1438): „conceditur facultatem dispensandi cum vigintiquinque personis ecclesiasticis super defectu aetatis, ut earum qualibet, postquam vicesimum secundum annum suae aetatis peregerit, possit ad sacerdotium promoveri et unum beneficium recipere“: ASV Reg. Vat. vol. 374., föl. 228r; regesztája: Lukcsics: A XV. századi pápák II. 535. sz.

40 Schmugge-Hersperger-Wiggenhauser: Die Supplikenregister 196-197.; Salonen-Hanska: Entering a Clerical Career 28-30.; Erdélyi: A Sacra Poenitentiaria Apostolica I. 44-45.

82