Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Fedeles Tamás: "Ad Omnes Sacros Ordines Promoveri". Győri egyházmegyések római szentelési ügyei a késő középkorban
ARRABONA 2015-2018. 53-56. TANULMÁNYOK gasabb presztízst jelenthettek a klerikusok számára. Mindazonáltal az sem volt példanélküli, hogy egy-egy római út alkalmával nem a Kúriában került sor az ünnepi eseményre. A Rómába igyekvő Imre szentgotthárdi apátot például a győri ordinárius helynökének engedélyével a seckaui püspök szentelte presbiterré (1468).19 Magától értetődő módon a hosszabb ideig Rómában tartózkodók számára kézenfekvő volt a kúriai szentelés lehetősége. Közéjük tartoztak a pápai Kúria alkalmazottai, a bíborosok, püspökök famíliájának tagjai, a Szentszékhez delegált diplomaták, a Rómába érkező uralkodók kíséretéhez tartozók, valamint a város egyetemén tanulók. Luxemburgi Zsigmond 1433-as római koronázása alkalmával kíséretéhez tartozó két udvari klerikusa, a pécsi egyházmegyés Széki Miklós, valamint Kesztölci Egyed titeli kanonok kúriai szentelési engedélyét maga az uralkodó kérvényezte.20 Fülöp (1432) esztergomi, Brassói Kis András (1441) és Aranyos János (1476) erdélyi klerikusok többek között arra hivatkozva kívánták Rómában pappá szenteltetni magukat, hogy huzamosabb ideje a városban éltek.21 Imre boszniai prépost Mátyás király követeként érkezett 1471 augusztusában IV. Sixtus pápához,22 s a következő hónapban személyesen nyújtotta be folyamodványát a Dataria Apostolicához, amelyben a szent rendek felvételére kért és kapott engedélyt.23 A pápai Kúria magyar hivatalnokainak szentelésére szemléletes példát nyújt Plattner János esete. A soproni származású klerikus a bécsi egyetem artes fakultásán folytatott tanulmányokat (1451). Később Rómába utazott, ahol credentiariusként a pápai udvar alkalmazásába került (1458), majd két évvel később a Cancellaria Apostolicá hivatalában kapott állást: a szupplikációs regisztrumok scriptora lett. 1460júniusában nyújtott be szentelési kérvényt, amelyben római szentelési engedélyért folyamodott. Évekre nyúló római tartózkodása során kiépített kapcsolatait kihasználva több német egyházi javadalmat is megszerzett. 1466-tól Bécsben élt a Maria am Gestade-kápolna rektoraként.24 A római promóciók hátterében meghúzódó összetett motívumrendszer szemléletes példáját nyújtja egy győri egyházmegyés klerikus esete. Kutasi Tamás vasvári prépost, győri kanonok, majd őrkanonok, később esztergomi kanonok és helynök az esztergomi káptalan kúriai tizedperének egyik képviselőjeként (sollicitator) érkezett a Tevere partjára 1453 augusztusában, s római tartózkodása egészen 1457 márciusáig kimutatható.25 1455 19 Die Weiheregister der Seckauer Bischöfe, 1638. sz. - L. még e tanulmány Függelék II. 13. sz. 20 Lukcsics: XV. századi pápák II. 156,173,268. sz. A promóciókra minden bizonnyal sor is került, ugyanis Széki Miklós 1433. június 6-án még akolitusként, míg július 13-án már alszerpapként szerepel egy-egy szupplikációban. - Az uralkodó kíséretére 1.: Csukovits: Egy nagy utazás; E. Kovács: Zsigmond császár. 21 „iám novem menses Romae commorantur” - Lukcsics: XV. századi pápák II. 71,104. sz.; „qui ad presens in Urbe Romana trahit moram” - APA Reg. Suppi, vol. 2bis, fol. 227r; „qui in Romana Curia iam longa temporase [...] sustentavit”-ASVReg. Suppi, vol. 738., fol. 116rv. 22 Fraknói: Magyarország egyházi II. 142. 23 ASV Reg. Suppi, vol. 670., fol. 234r; vol. 672., fol. 283v-284r. 24 Nemes: Sopron-Róma 266-267. 25 Köblös: Az egyházi középréteg 402-403.; Körmendy: Studentes 95.; Cameralia I. 218-219. sz.; C. Tóth: Az esztergomi székeskáptalan I. 96.; C. Tóth: Az esztergomi székeskáptalan II. 30.; Nemes: Győri egyházmegyeiek 128. - A város egyetemeire legújabban 1. Schwarz: Kurienuniversität. 80
