Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)

Tanulmányok - Fedeles Tamás: "Ad Omnes Sacros Ordines Promoveri". Győri egyházmegyések római szentelési ügyei a késő középkorban

____________

ARRABONA 2015-2018. 53-56.

TANULMÁNYOK

regisztersorozatában, a Libri for matar um köteteiben rögzítették 1425-től kezdődően egészen 1524-ig.5 Miközben a nemzetközi kutatás figyelmét az Archivio Segreto Vaticano e szériája már a 19. század végétől felkeltette,6 s főként az utóbbi évtizedben több modern szemléletű feldolgozás is készült e témakörben,7 a magyar historiográfiában a legutóbbi időkig nem talált visszhangra.8 Jelen tanulmányban az említett regisztersorozat köteteinek győri egyházmegyés vonatkozásait tekintem át szélesebb magyar és nemzetközi összefüggésekbe ágyazottan. Munkámban többek között a következő kérdésekre keresem a választ: Kik és milyen okoktól vezérelve vállalkoztak a hosszú, fáradsággal és jelentős költségekkel járó útra? A győri egyházmegyések milyen arányt képviseltek a Kárpát-medence klerikusai között? Milyen előfeltételeket támasztottak a szentelendő egyháziakkal szemben? Melyek voltak a római procedúra egyes elemei? Az egyházi társadalom mely rétegei képviseltették magukat a kúriai promóciókon?

Zarándokok, hivatalnokok, tanulók, csalók

1481. szeptember 22-én a győri székesegyházban sorra kerülő általános szentelés (ordines generales) alkalmával Temesvári Balázs címzetes bodonyi püspök (1470- 1488), a főpapi teendők terén a győri egyház helynöke9 másokkal együtt Szilvágyi Miklós fia Máté győri egyházmegyés akolitust alszerpappá, majd három hónap elteltével - szintén a győri katedrálisban - diakónussá szentelte. Az ordinatio tényéről - amelyben ajelölt alkalmasságát ellenőrző vizsgálatra is utalás történt - a prelátus gyűrűspecsétjével ellátott igazoló oklevelet (littera testimonialis, formata) állított ki Máté számára.10 Noha az említett szentelések idején a püspöki méltóság be volt töltve, hiszen Nagylucsei Orbán kincstartó, Mátyás király kipróbált embere viselte a méltóságot (1481-1486),11 azonban ő ekkor még nem vette fel a magasabb

5 A sorozatra máig alapvető: Schmitz (-Kallenberg): Die Libri Formatarum. A kötetekkel kapcsolatos alapvető szakirodalomra, valamint a magyar vonatkozású bejegyzések rövid áttekintésére 1. Fedeles: Magyar klerikusszentelések 63, 71-73.

6 PL Dubrulle: La collection des „Formatana”; Göller: Die neuen Bestände 43-46; Pelliccia: La preparazione; Kaepelli: Domenicani promossi.

7 Néhány kurrens munka a teljesség igényét nélkülözve: Rehberg: L’affluenza di ordinandi; Hledíková: Libri formatarum; Salonen-Hanska: Entering a Clerical Career; Rábik: La ordinazioni dei chierici.

8 Lukcsics Pál már évtizedekkel ezelőtt felfigyelt a jelenségre, sőt önálló tanulmányban vizsgálta a kúriai magyar papszenteléseket, azonban a Libri formatarum regisztersorozat köteteit nem ismerte. Lukcsics: Magyar papszentelő okmányok. Vö. Fedeles: Magyar klerikusszentelések 52. és 8. j.

9 Domonkos-rendi szerzetes, teológiai doktor, erdélyi (1476), majd győri (1481-1488) segédpüspök. 1481-ben még Monoszlói Csupor Benedek püspök nevezte ki helyettesévé, s 200 forintos évjáradékot biztosított számára a káptalannal közösen. ASV Reg. Suppl. vol. 808., föl. llOv; C. Tóth: Főpapi archontológia 61, 71,122.

10 1481. december 22.: „[...] per examinatores per nos ad id specialiter deputatos diligenter examinatum in scientia, etate et moribus idoneum et sufficientem repertum iuxta ritum sancte matris ecclesie de ordine acolitatus ad ordinem subdyaconatus, deinde [...] ad ordinem dyaconatus digne duximus promevendum divina nobis gratia suffragente [...]“: MNLOLDF 203910.; Házi: Sopron szabad királyi város 1/5. 404-405.465. sz.

11 Életére és egyházi javadalmaira 1. Köblös: Az egyházi középréteg 305-306.; Fedeles: A pécsi székeskáptalan 414-^116.

78

I