Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)

Tanulmányok - Brauer-Benke József: A doromb hangszertípus történeti áttekintése

ARRABONA 2015-2018. 53-56. TANULMÁNYOK

8. kép

Dorombon játszó udvari bolond „Miksa császár diadalmenete” című fametszetén, 1515 (Hans Burgkmair, Augsburg 1516-1519.)

A15-16. századi említések alapján a doromb a dudával együtt még jellegzetes katonai hangszer.42 Ezt példázza, hogy I. Miksa német-római császár udvari bolondja Guggeryllis Hans Burgkmair 1515-ös „Miksa császár diadalmenete” című fametszetén, a katonazenészek mellett, dorombjátékosként az udvari bolondok szekerén utazva, szintén meg lett örökítve.43 (8. kép) Ezzel szemben a 20. század elején Bartók bihari és a máramarosi románok körében végzett népzenei kutatásai már arra utalnak, hogy a dorombon főleg nők játszottak.44 Mivel ez a jelenség nem csak a kárpátok térségéből, hanem az alpok vidékéről is adatolható, felvetődött annak a hipoté42 Zolnay: A magyar muzsika 234.

43 Klier: Volkstümliche Musikinstrumente 75.

44 Bartók: Volksmusik der Rumänen 367.

72