Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Brauer-Benke József: A doromb hangszertípus történeti áttekintése
BRAUER-BENKE JÓZSEF A DOROMB HANGSZERTÍPUS TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE nyugati Radzsasztánban, ahol morchang és a szomszédos Pakisztán sindh nyelvterületén, ahol changu néven ismerik.25 Nepálban, ahol murchunga az elnevezése, a Kirati népcsoport körében népszerű, akik a Himalája keleti részéről származnak, és ahonnan migrációs csoportjaik Asszám, Tibet, Burma és Kína Jünnan tartományába is eljutottak. Az újperzsa nyelvű tadzsikok heteroglott chang-kobúz doromb elnevezése viszont már a belső-ázsiai török nyelvű népek irányába mutat. Ázsia szibériai, ujgur, kipcsak és oguz török nyelvű népcsoportjainak fa vagy csont idioglott és kovácsoltvas heteroglott dorombjainak hasonló elnevezései szintén diffúz jellegű átvételeket sejtetnek, ahol a komys/komuz terminus húros hangszereket is jelöl, ezért nagyjából „hangszerének megfelelő jelentéstartalommal használják. Mint az altaji temír-komys, a hakasz temír-komys, a tuvai temír-komys és khuluzún-komys, a jakut khomús, a dolgán khomús, az üzbég changkobúz, a baskír kubyz, a tatár kubyz, a nyugat-szibériai tatár kobyz, a kirgiz komúz és temír-komúz, a kazak shankobyz és a türkmén kobyz. A finnugor nyelvű népek közül a magyar törzsek mellett a mari (cseremisz) népcsoportra hatottak a legerősebben a környező török nyelvű népek, ami a kovyz doromb elnevezésükben is visszaköszön. Viszont az ogur (lir-török) nyelvek közé tartozó csuvasok varkhán elnevezése már valószínűleg orosz hatást mutat, mert az orosz és belorusz vargan, illetve a lett vargas elnevezésekkel hozható kapcsolatba. A szomszédos litvánok dambrelis elnevezése már inkább a lengyel drumla, a szlovák drumbla és a ruszin huculok között használt drimba elnevezés irányába mutat, amelyek szintén összevethetőek a moldovánok drimba és a máramarosi román drimbá és az olténiai román elnevezésekkel, mint a drind, dring, drimb, drimboaie, amelyek a szomszédos, keleti szerb drombulja, drimbolj elnevezések irányába mutatnak.26 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárának áttekintéséből kiderül, hogy a bizonytalan eredetű doromb szavunk valószínűleg összefüggésbe hozható a 15-18. század közötti időszakban még elterjedt, fúvással és pengetéssel megszólaltatott doromblya hangszernévvel, amely ilyen formájában a szomszédos szláv elnevezésekre utalnak, amelyek viszont a német Trommel/ Maultrommel átvételei lehetnek.27 A magyar doromb elnevezéssel kapcsolatban az onomatopoetikus (hangutánzó, hangfestő) hangszerelnevezés-vizsgálatok alapján az „r” hang jellemzően azt a zörejt fejezi ki, amit a rugalmas test, nyugvó állapotából való erőszakos kimozdítása okoz, és ezért az „r” hangot gyakran használják együtt támasztó mássalhangzókkal.28 Ez a jelenség több hangszertípus elnevezésében is megragadható, mint például a dobot jelentő drumme, tromme, vagy a trombitát jelentő drummel, trumbe kifejezésekben, ezért az onomatopoetikus vizsgálatok alapján a doromb szavunk és szláv megfelelői egyaránt ide sorolhatóak.29 A lengyel eti25 Az indiai doromb elnevezések valószínűleg összefüggésbe hozhatóak a perzsa (chang) hárfa terminussal és ilyen formában a dán mundharpe, a norvég munnharpa és az izlandi munnharpa elnevezések logikáját (ún. száj/hárfa) tükrözik. 26 Brauer-Benke: A népi hangszerek 41. 27 TESz 1.663. 28 Haraszti: Hangutánzás és jelentésváltozás 21. 29 Uo. 69
