Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)

Tanulmányok - Tomka Péter: Csontcsat a tápi avar kori temetőből

ARRABONA 2015-2018. 53-56.

TANULMÁNYOK

Természetesen benne vannak a nagy összefoglaló munkákban, a hiungnuktól a 13. századig.40 Az Altajból Kubarev 29 csontcsatot közölt.41 Talán a legismertebbek a kudyrgei csatok,42 de vannak újabb korai türk példák,43 a Mongol-Altaj 6-7. századából is.44 Számos darabot találtak a tuvai expedíciók, a türk kortól a 9-10. századig.45 Nem ismeretlen a Baraba-sztyeppén sem, a 7-9. századból.46 Feltűnt Baskíriában, nem csak temetkezésekben, hanem településről is (19 db!), a 6-10. század közé datálva, eredetüket az Aral-tó vidékén sejtik.47 A Dél-Urálban viszonylag korai és egész késői csontcsatokat is találtak, még az Arany Horda korából is.48

Hogy a délkelet-európai (a Kaukázus előterében, a Kubán vidékén, de a Krímben is honos) Szivasovka-kultúra mennyiben előzmény és mennyiben egykorú a mi korai avar korunkkal, még tisztázandó kérdés.49 Az azonban várható volt, hogy a csont csatok ott is megjelennek (a krasznodari területen,50 a rosztovi területen,51 a Krímben, sőt Dagesztánban is52). Innen kerülhetett É-ra néhány példány, elsősorban a „kontakt-zónába”.53

Keleten is megvan minden variáció. A tipologizálást időnként merész - a gyarapodó példák alapján kétségbe vonható - időrendi (NB. területenként is eltérő) következtetések kísérték. Gavrilova a kivágások formáját vette alapul, szerinte a H alakú (teljes) kivágásúak az V-VII. századra jellemzőek, a T kivágásúak a későbbiek.54 Vajnstejn a csatfejre koncentrált, az elől lekerekített fajtát korábbinak, a hegyesedét (kiugró orral) későbbinek vélte.55 Ezt vette át Kenk a tuvai koraközépkori

40 Arheologija SSSR 1992, 257, Tab. 106:29, 42; Arheologija SSSR 1981, ris. 3:53, ris. 15:18, 19; ris. 19:25, 26, 73, 74; ris. 20:11, 45, 54; ris. 24:13; ris. 26:32; ris. 27: 71, 76, 77, 97.98; ris. 28:76; ris. 30:105; ris. 33:12; ris. 55:71, 72; ris. 71:23, 24, 34; ris.82: 16; ris. 90:34, 38, 39.

41 Kubarev: Kul’tura drevnih 133-137, ris. 38: 1-19, 21-22, ugyanez a német verzióban Kubarev: Alttürkische Gräber 200-204, Abb 197:1-19, 21-22.

42 Gavrilova: Mogil’nik; Kenk: Früh- und hochmittelalterliche, Abb. 17:22; Abb. 19:27; Abb. 21:8; Abb. 22:7-8; Abb. 23:9.

43 TiSkin-Seregin: Predmetnyj kompleks 21-22, ris.3:2-5.

44 Kubarev-So-Tseveendorzh: Research on ancient, Fig.3: 1, 4.

45 Trudy TKAEE 1960, Trudy TKAEE 1966. német változat: Kenk Früh- und hocmittelalterliche, Abb.14:6, Abb. 20:14, Abb. 31:13, Abb. 32:33, 36, Abb. 33:10, Abb. 35:34, Abb. 40:30, Abb. 43:6,

46 Savinov: Iz istorii izucenija, ris. 2:7, ris. 3:5; Jelagin-Sobolev-Sidorov: Pogrebal’nye, ris. 5:3, ris. 16:6, ris. 18:8, ris. 20:3, ris. 6:13, ris. 9:1, ris. 25:12, risw. 26:7, ris 27:1, ris. 27:5, 9, Borodovsku-Novikov: Rannesrednevekovye, ris 29:13-15, ris. 30:8, 9.

47 Ruslanov: Rogovye i kostjanye 282-288, a sírleleteket is idézve.

48 Mazitov: Juznyj Ural vVII-XIV. Tab. 1:247, ris. 7:1; Mazitov: Juznyj Ural vVI-VIII. 28, ris. 15:19-20; Botalov-Gucalov: Gunno-sarmaty, ris. 56:60.

49 Gulyás: Újabb adatok 500-503.

50 Skarbovenko-Lifanov: Pogrebal’no-pominal’nye kompleksy 48, ris. 7:14 (Lebedy IV. 5. kurgán); ris. 12:5 (Lebedy VIII. 2. kurgán 6. sír).

51 I§aev-Smouak: Rannesrednevekovyj 164, ris. 5:32 (Matjuhin bugor 12. sír).

52 Ra§ev: Prabálgarite 71-72, tabl. 12:14-17 (Ajbazovskoe); 82, tabl. 30:2 (Mamaj 4, 6. sír), illetve 82, tabl. 30:5 (Manas), Prihodnjuk: Stepnove naselenija nyomán.

53 Kazanski: Les influences 50-51, fig. 6:2,3,5, (Seli§te, Moldávia, Penkovka-kultúra; Volosskoe-Surskaja Zabora, a Dnyeper partján; Klementovici, halomsír, messze fenn a szlávoknál).

54 Gavrilova: Mogil’nik 169.

55 Vajnstejn: Pamjatniki vtoroj 326.