Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)

Tanulmányok - Szalai Zsolt: Életút és életmód - Mithay Antal fényképei

ARRABONA 2015-2018. 53-56.

TANULMÁNYOK

tás számára is fel kívánja hívni a figyelmet Mithay Antal fotográfiáira. A fotó és az írott források egymást kiegészítő és magyarázó mediális párbeszéde nem csak a győri fotótörténet, hanem egyéb kutatások alapját is képezhetik.

Mithay Antal életútja mint a fotográfiai rekonstrukció alapja

Mithay Antal 1889. január 12-én Heppner Antal Gyula (Antonius Ernestus) néven11 született Pozsonyban, Heppner Sándor és Mithay Katalin gyermekeként, katolikus családban.12 Apja pozsonyi főtanító,13 a Simor János püspök védnöksége alatt működő Szent Márton Egyházi Zeneegylet tagja volt. Neve megtalálható a zeneegylet magyar és német nyelvű értesítőjében.14 Nagyapja, Johannes Mithay valószínűleg hajós (kapitány) volt, legalábbis erre lehet következtetni a dévényi temetőben található sírjáról készült fényképről, amin — bár a szó végét a lombok eltakarják — a „Schiffm(eister)” vagy a Schiffm(ann)” kifejezés olvasható. Ez magyarázattal szolgálna arra is, miért érdeklődött annyira Mithay a hajók, vízi járművek, szinte minden vízhez kötődő tevékenység iránt, amely a fényképekről elénk tárul.

Szülővárosában végzett elemi és középiskolai tanulmányai után 1906 és 1910 között Budapesten a Királyi Magyar Tudományegyetemen tanult. 1910-ben szerzett tanári diplomát görög, latin és német nyelvből, illetve ugyanebben az évben doktori címet is. Disszertációja A pozsonyi német színészet története a XVIII. században címmel 1910-ben nyomtatásban is megjelent.15 Előbb Pozsonyban, majd a nagyszebeni főreáliskolában tanított. Nagyszebenben házasságot kötött Tiszovszky Kornélia Annával. Itt született 1916. április 5-én gyermekük, Mithay Sándor, a későbbi győri, majd pápai múzeumigazgató, régész és tanár. Ebben az évben a háború elől menekülve, egy ideig Piliscsabán tartózkodtak, majd miniszteri rendelettel elhelyezték őket, így költöztek Győrbe. Felesége családja is velük tartott, így apósa, Tiszovszky Dániel is, aki az iglói állami tanítóképző elvégzése után16 előbb bürkösi, később nagyszebeni elemi állami iskolai tanító, majd igazgató, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) bürkösi fiókkörének jegyzője,17 illetve a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa által 1902-ben alapított nagyszebeni Népkönyvtár könyvtárnoka is volt. Áttelepülése után előbb a győri evangélikus iskolában, majd a révfalui elemi iskolában tanított. A Gusztáv Adolf Otthon18 első lakójaként 1933-ban halt meg. Halálakor az evangélikus iskola tanára, Benedek Vince írt pedagógiai képességeit és hitbéli elkötelezettségét dicsérő nekrológot a Harangszó című lapba.19

11 Nevét 1941-ben változtatta Mithayra. „Névváltoztatás. Heppner Antal dr. áll. gimn. igazgató a m. kir. belügyminiszter engedélyével családi nevét >Mithay< névre változtatta.” GYNL 1941. márc. 9. 6.

12 SChSB 1592-1935.

13 A főtanítói megszólítás egy levelezőlap címzésén a Pápai Múzeum gyűjteményében. Ltsz: F. 94.25.23.

14 Pozsonyi Zene Egylet 12.

15 Heppner: Pozsonyi német színészet.

16 TEEJ 1881.40.

17 Kránics -Szabó: Szeben megyei EMKE.

18 A Gusztáv Adolf Otthont az Evangélikus Szeretetház új szárnyában létesítették 1933-ban. Pálmai: A Szeretetház története 29.

19 Benedek: Légy hű 192-193.

316