Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)

Tanulmányok - Szalai Zsolt: Életút és életmód - Mithay Antal fényképei

SZALAI ZSOLT ÉLETÚT ÉS ÉLETMÓD - MITHAY ANTAL FÉNYKÉPEI Mithay 1919. szeptember 4-étől a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskola ma­gyar-, latin- és némettanára lett. Az értesítők szerint 1919. október 17-étől tanít az iskolában. Az 1921-22-es értesítőben még mint a Nagyszebeni Magyar Királyi Ál­lami Főgimnázium tanárát tüntetik fel.20 Áthelyezését valószínűleg ideiglenesnek te­kinthették, nem gondolva a trianoni országrészek végleges elcsatolására. Eleinte az ifjúsági könyvtárat, majd 1931-től a tanári könyvtárat vezette. Győri működésének elején a Segítőegyesület21 pénztárosa, a füzetek és írószerek kezelője, majd 1936- 41 között igazgatóhelyettesi pozíciót töltött be. 1938. december 31-én kelt kor­mányzói rendelettel címzetes igazgatói kinevezést kapott. 1940. január 11-től feb­ruár 21-ig helyettesítette Simon Miklós igazgatót annak betegsége alatt. 1942-ben egy katonai szolgálatra bevonult tanár helyett német nyelvet tanított a textil és fém ipari iskolában is. 1946. október 1-jén vonult nyugdíjba. 1972. szeptember 6-án hunyt el Győrött. A helyi társadalomban betöltött pozíciójához kapcsolódóan vállalt szerepet több szervezetben is: az Országos Középiskolai Tanárok Egyesülete tagja (egy időben igazgatósági tagja, a győri kerületi körének elnöke), a Középiskolai Tanárok Nem­zeti Szövetsége, a Magyar Tanárok Nemzeti Szövetsége, a Philologiai Társaság, Ke­resztény Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége (KANSZ) tagja,22 az Actio Catholica győr-gyárvárosi egyházközsége kulturális szakosztályának elnöke, a Dunántúli Bé­lyeggyűjtők Egyesülete alelnöke, a Nemzeti Egység Párt Győr szabad királyi városi szervezete elnöki tanácsának tagja volt.23 Mithay fényképei mint (autó)biográfiai és történeti dokumentumok Mithay Antal életének képeit a II. album keltezése szerint 1911. június 30-tól is­merjük. Az életrajza szerint ekkor már doktorátust szerzett a Budapesti Tudo­mányegyetemen, és Pozsonyban kapott állást. Mintha csak a hazatérést akarná do­kumentálni: az első képen Visegrád látható Nagymaros felől, amit a képaláírás szerint a gyorsvonaton ülve készített. A Dévényben és környékén készült felvételeken nevezetességek, látnivalók, ter­mészeti képződmények tűnnek fel, amelyek a fiatal bölcsész történeti-kulturális ér­deklődését éppen úgy tükrözik, mint a természetjárás, a vizek iránti vonzódását. A műemlék-fotók között különleges az ún. Árpád-oszlopról, a később felrobbantott dé­vényi millenniumi emlékműről24 készült felvétel, amelyet ekkor még épen (majd az-20 Értesítő 1921/22.2. 21 A Segítőegyesület a nehéz anyagi helyzetben lévő tanulókat támogatta ingyenes, vagy kedvezményes árú tankönyvekkel, írószerekkel. Emellett saját könyvtárral rendelkezett, működését többek között szülői hoz­zájárulásokból, rendezvények bevételeiből, hadikötvény kamatokból finanszírozta. Értesítő 1922/1923. 86. 22 Értesítő 1926/1927.47. 23 Értesítő 1933/1934. 30. 24 A 21 méter magas dévényi emlékmű Bérezik Gyula tervei alapján épült 1896-ban, egyike volt a honfogla­lás ezer éves ünnepére emelet hét millenniumi emlékműnek. Az oszlopfőn Jankovics Gyula szobrászművész alkotása, egy nyugat felé forduló, honfoglaló vitéz szobra állt, amely jobbjában leeresztett kardot, bal kezé­ben országcímerrel díszített pajzsot tartott. Kőváry: A millennium 151-155. Az emlékművet 1921. január 12-én felrobbantották, Popély: Felvidék 1918-1928. 204-205. 317

Next

/
Thumbnails
Contents