Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Pápai Emese: Történelmi lét - művészi tudat, avagy a "Kárpáti őrség (1914-15)" különös története
PÁPAI EMESE TÖRTÉNELMI LÉT - MŰVÉSZI TUDAT, AVAGY A „KÁRPÁTI ŐRSÉG... A Hadimúzeumban való elhelyezést követően, 1935-ben Matolcsy az Országgyűlési Múzeum gyűjteményében igyekezett végleges helyet találni a műnek, de mindkét kísérlet meghiúsult. „Sima Endre[!] Kárpáti őrsége, iparművészeti művére vonatkozólag értesítem Tanár Urat, hogy azt az Országgyűlési Múzeum részére a legnagyobb sajnálatomra nincs módom elfogadni, mivel tárgyánál fogva kiesik a csupán csak parlamentarizmus emlékeit gyűjtő múzeumunk érdekköréből.”85 1937-ben, Schima Bandi olaszországi tanulmányútja kapcsán, az olasz Frontharcos szövetség részére is próbálta a tárgyat ellenérték fejében „felajánlani” dr. Matolcsy László. A római magyar nagykövetség viszont a jelzett feltételek mellett nem vállalhatta a közvetítést.86 A művész már a Kárpáti őrség múzeumba kerülésekor kérte a Hadimúzeum vezetésétől a tárgy tűzkár és egyéb károk elleni biztosítását. Aggházy Kamii igazgatótól - akinek tudományos és szakmai hozzáértéséhez nem férhet kétség - viszont azt a választ kapta, hogy „.. .erre semmiféle anyagi fedezetünk nincs. Egyébként is, nem szokásos, hogy a múzeumok kiállított tárgyaikat biztosítsák”.87 A következő év márciusában a művész a múzeum igazgatójának szóvá teszi, hogy munkájának üvege végigrepedt, hátulján a pergamenlapokat pedig a terem nem megfelelő árnyékolása miatt káros fényhatások érik. Vitéz Aggházy Kamii diplomatikusan válaszolt az aggodalmaskodó művésznek: „Végül megnyugtatására - írja levelében - csak azt [mondom], hogy úgy az én, mint közegeimnek a kötelességteljesítés határait meghaladó ügyszeretete sem engedné meg, hogy szép munkája itt tönkremenjen.”88 1933-ban, a győri Ipartestület megkeresésére, az Ipartestületek Országos Központja állami megvásárlásra ajánlotta a művet Gömbös Gyula honvédelmi miniszternek,89 aki a kor más magas rangú tisztségviselőihez hasonlóan az aranykoszorús mesterversenyen látta a Kárpáti őrséget, illetve a művésszel is találkozott. 1932. december 11-én a Kárpáti őrség elbírálására hattagú bizottság ment a Hadtörténeti Múzeumba, melynek elnöke az egykori győri iparszakiskolai főigazgató - akkor már iparoktatási főigazgató - Baranyitskai Nagy Győző90 volt, valamint a Kereskedelmi Minisztérium néhány tisztviselője. A bizottság úgy vélekedett, hogy a tárgynak „nincs akkora szobrászművészeti értéke, hogy azt a Honvédelmi Miniszter Úr Őkegyelmessége megvásárolhatná, amint azt az első meglátásra kilátásba helyezte”.91 85 RFMTM HGy ltsz. n. Dr. Hollós Bálint országgyűlési elnöki tanácsos levele dr. Matolcsy Lászlóhoz, 1935. febr. 18. 86 RFMTM HGy ltsz. n. Huszka sajtóelőadó levele dr. Matolcsy Lászlóhoz, Róma, 1937. jan. 3. 87 RFMTM HGy ltsz. n. Vitéz Aggházy Kamii a Hadimúzeum igazgatójának levele Schima A. Bandihoz, 1932. okt. 13. 88 RFMTM HGy ltsz. n. Vitéz Aggházy Kamii a Hadimúzeum igazgatójának levele Schima A. Bandihoz, 1933. ápr. 1. 89 MNL GyMSMGyL XIV. 19.1/III/36. Az Ipartestületek Országos Központjának 1682/1933 sz. levele a Győri Ipartestület elnökségéhez, 1933. jún. 27. 90 Baranyitskai Nagy Győző a győri Magyar Királyi Állami Fa- és Fémipari Szakiskola egykori igazgatója (1912-1914 és 1918-1927), Schima A. Bandi egykori munkáltatója és ellenlábasa, akivel nézeteltéréseik odáig fajultak, hogy 1927-ben, 20 év tanítás után, a művész nyugdíjazását kérte. 91 RFMTM HGy ltsz. n. Dr. Matolcsy László „ellenérvelése” a Kárpáti őrség bíráló bizottságának véleményére, amit Schima A. Bandinak is elküldött, Győr, 1934. febr. 17. 307
