Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Pápai Emese: Történelmi lét - művészi tudat, avagy a "Kárpáti őrség (1914-15)" különös története
ARRABONA 2015-2018. 53-56. TANULMÁNYOK Ezzel a véleménnyel a Kárpáti őrség sorsa megpecsételődött és a vásárlás ügye hosszú időre háttérbe szorult. A művész későbbi, a vásárlást illető tudakozódásaira rendszeresen azt a választ kapta, hogy hiányzik hozzá a szükséges anyagi fedezet. 1936- ban Aggházy Kamii, a Hadimúzeum igazgatója, dr. Matolcsy László - a Kárpáti őrség tulajdonosa - kérelmére beleegyezett a mű további múzeumi őrzésébe, de egyben fel is kérte, „hogy ezen emlék másutt helyeztessék el, mert a múzeumunk megnyitása rövid idő kérdése és a végleges átrendezés folyamatban van”.92 1937- ben végül a tárgyat mégiscsak beépítik az állandó kiállítás anyagába. Mint már korábban említettem, Matolcsy nem tett le a Kárpáti őrség értékesítéséről és annak örökös vándordíjjá tételéről. 1937 januárjában levelet intézett az Országos Testnevelési Tanács társelnökéhez, melyben újra felvetette a témát. A korábbi, 1931-es kezdeményezésével kapcsolatban így fogalmazott: „Tervem nem sikerült, holott az összes leventeoktatóknak csak egy pengő hozzájárulását kértem. Ekkor 8.000 pengős kárt szenvedtem, mert a Kárpáti őrséget meg kellett vennem. Ma sajátom. Szépségét mutatja, hogy boldogemlékű Gömbös Gyula honvédelmi miniszter úr meg akarta venni - sok emberi gyarlóság miatt ez sem sikerült -, s mikor nem sikerült, kieszközölte, hogy a mű a Hadimuzeumban helyeztessék el. Ma ennek egyik legértékesebb műkincse.” A kudarc oka, mint Matolcsy fogalmazott „igen egyszerű volt: postán küldött felhívásaim igen csekély százaléka került a vezető oktató-bajtársak kezébe, a legnagyobb része elkallódott az elnökségek, jegyzőségek és bizottságok asztalfiókjaiban. - Ezért lett kérésem kiáltó szó a pusztában”. Az idézett levélben még azt is megemlítette, hogy a tárgy, „minden valószínűség szerint az 1938. (év) nyarától kezdve már megrendezés alá kerülő Országos Levente Sportversenyek egyik93 örökös vándordíjául” szolgál majd. „Maga a vándordíj a Hadimuzeumban maradna, míg a nyerő egyesület megkapná a vándordíj miniatűr mását, íróasztali díszként, amelyet Schima Bandi iparművész kidolgozásában Gyuján Árpád gyöngyösi vezető oktató bajtársam vasöntödéjében saját költségének megtérítése fejében, minden haszon felszámítása nélkül készítene el. Ebbe a keretbe kerülne a mű elülső és hátulsó részének fényképe. A vándordíj lemezeire pedig bevésetnék a nyertes egyesület nevét.” Ehhez a tervéhez Matolcsy ezúttal csak az Országos Testnevelési Tanács elvi hozzájárulását kérte.94 Egy hónappal később, 1937. február 20-án, dr. Matolcsy László arra kérte az Országos Testnevelési Tanácsot, hogy a művet megvásárolni szándékozó, már 1932- ben felmerült „Kárpáti Őrség Társtulajdonosainak Társasága” szövetség létrehozásához az engedélyt megadja.95 1943-ban, az utolsó évben, melyben a háború előtt a múzeum még „teljes intenzitással” működött,96 a Hadtörténeti Múzeum leltárkönyvi bejegyzése szerint -92 MNL GyMSMGyL XIV. 19.1/III/25. Vitéz Aggházy Kamii, a Hadimúzeum igazgatójának levele dr. Matolcsy Lászlóhoz, 1936. márc. 11. 93 RFMTM HGy ltsz. n. Egy dr. Matolcsy László által, valószínűleg 1938-ban fogalmazott körlevél már „Levente Háromtusa Verseny” örökös vándordíjául igyekszik a tárgyat értékesíteni, 1. Levente körlevél a Kárpáti őrség ügyében. 94 RFMTM HGy ltsz. n. Dr. Matolcsy László vezető főoktató levele az Országos Testnevelési Tanács Társelnökéhez, 1937. jan. 19. 95 Uo. 96 Pongó: Országos Hadtörténeti Múzeum 53. 308
