Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Pápai Emese: Történelmi lét - művészi tudat, avagy a "Kárpáti őrség (1914-15)" különös története
PÁPAI EMESE TÖRTÉNELMI LÉT - MŰVÉSZI TUDAT, AVAGY A „KÁRPÁTI ŐRSÉG... 15. kép A Kárpáti őrség jobb oldala a Mohács és Világos reliefekkel, 1931 (Archív fotó, RFMTM) 16. kép A Kárpáti őrség bal oldali nézete reliefekkel, 1931. XI. 14., papír, tus, tempera, 595 x 430 mm (RFMTM, Helytörténeti Gyűjtemény, ltsz. C. 66.59.138.) győri letelepedésük után folyamatosan bővült - ebben az időszakban éppen tíztagú volt. Matolcsy említett tervéhez az elkövetkezendő hosszú évek során, gyakorlatilag egészen 1943-ban bekövetkezett haláláig, minden rendelkezésére álló eszközt felhasznált és minden elképzelhető lehetőséget megragadott. Mint vezető leventeoktató javasolta az éppen fennállásának tíz éves jubileumára készülő Országos Leventeoktató Intézménynek a tárgy örökös lövészvándordíjként való megvásárlását. Közben már az ügy előkészítésének idején előleggel47 segítette a mű keretezését és ezzel végleges befejezését, valamint az új vándordíj-funkcióhoz történő átalakítását, ami végül a tárgy további öt - négy kisebb és egy nagyobb - fémrelieffel és a lövészvándordíj ajánlással való kibővítését eredményezte. Az 1915-ös eredeti tervek alapján elkészített masszív tölgyfaállványzattal kiegészült mű magassága ekkor 235 cm volt, szélessége 180 cm, mélysége 95 cm, súlya pedig mintegy 6 mázsa. Az állványzatot Horváth István győri asztalosmester készítette 1931-ben. (14. kép) A mű állványzatának két rövid oldalán egymás alatt két-két, a magyar történelemből vett sorsdöntő epizód kapott helyet kisebb méretű domborműveken. A dicsőséges kárpáti harcokkal szemben, mintegy azok ellenpontozásaként, az újonnan 47 RFMTM HGy ltsz. n. Schima A. Bandi által 500 pengőről írt nyugta dr. Matolcsy László részére, 1930. júl. 1. 299
