Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Pápai Emese: Történelmi lét - művészi tudat, avagy a "Kárpáti őrség (1914-15)" különös története
ARRABONA 2015-2018. 53-56. TANULMÁNYOK 17. kép A Kárpáti őrség lövészvándordíj ajánlása, 1931 (Archív fotó, RFMTM) készült reliefeken a magyarság nevezetes vesztes csatái kerültek bemutatásra. Az állványzat bal oldalán egymás alatt Augsburg (955) és Muhipuszta (1241), míg jobb oldalán Mohács (1526) és Világos (1849) került bemutatásra. (15-16. kép) A mű hátoldalán, a korábban készült, pergamenre írt Höfer-jelentések és a háborús Magyarország térképe alatt a művész Trianont (1920) jelenítette meg egy nagyobb méretű fémplasztikán. A mű oldalain elhelyezett kisebb fémreliefeken a női alak formájában megjelenített Magyarország állva harcolt az ellenséggel, míg Trianonnál, szimbolikus módon, térdre roskadt, miközben fejéről porba hull a korona. Az egyes finoman kidolgozott domborműveken a fegyvertechnika története is nyomon követhető. Augsburgnál a német lovas lándzsával, Muhipusztánál a tatár nyíllal, Mohácsnál a török görbe karddal, Világosnál az osztrák katona kakasos puskával, míg Trianonnál az antant gépfegyverrel támad Hungáriára. A négy oldalsó dombormű alatt 6-6, míg a Trianon ábrázolás két oldalán 4-4 kis réztáblát is felszerelt ekkor a művész, melyeken az országos lövészversenyek alkalmával a győztes csapatok neveit lehetett volna megörökíteni. A mű elülső oldalán, a dombormű alatt egy külön fémtábla48 hirdette a tárgy megújult funkcióját a következő felirattal: „Magyarország levente-oktató karának „Vitéz Pávai Mátyás Sándor örökös lövészvándordíja.” (17. kép) A korabeli fotográfiák tanúsága szerint a tárgy új funkcióját rögzítette a mű hátoldalán található üveggel lezárt szekrénykében egy új irattekercs is, mely az örökös lövészvándordíj alapító okirata volt. Az ehhez kapcsolódó levelezésből kiderül, hogy az okirat a szervezet rövid történetét is tartalmazta. Két Pávai Vitéz Mátyás Sándor-levelet is őriz a múzeumi hagyaték, melynek egyikében az Országos Testnevelési Tanács idős társelnöke így fogalmazott: „A nevemet megörökítő lövész-vándordíj oly szép eszme, melyre büszke vagyok. Jól esik látnom azt, hogy a lelkes levente-oktatói kar még ma is ragaszkodik volt elöljárójához - ez annál értékesebb reám nézve, mert igaz szívből ered.”49 48 A táblát, miután a tárgyat nem sikerült a leventéknek vándordíjként értékesíteni, Schima A. Bandi még hosszú ideig műhelyében őrizte. 1932 szeptemberében, a IV. Országos Kézműipari Kiállítás és aranykoszorús mesterverseny után a Kárpáti őrség már e nélkül a tábla nélkül került be a Hadtörténeti Múzeumba. 49 RFMTM HGy ltsz. n. Vitéz Pávai Mátyás Sándor levele dr. Matolcsy Lászlóhoz, 1930. okt. 28. 300
