Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Pápai Emese: Történelmi lét - művészi tudat, avagy a "Kárpáti őrség (1914-15)" különös története
PÁPAI EMESE TÖRTÉNELMI LÉT - MŰVÉSZI TUDAT, AVAGY A „KÁRPÁTI ŐRSÉG... 6. kép A Kárpáti őrség triptichon középső képe (Archív fotó, RFMTM) 7. kép A Kárpáti őrség triptichon jobb oldali képe (Archiv fotó, RFMTM) el a művész. A triptichon alján, a művész leírása szerint, „aranyba átmenő zöld cserlombok közt”15 a kárpáti események évszámai voltak feltüntetve. A triptichon két oldalát égbe nyúló növényfüzérek keretezték „az orosz és a magyar nép jellemének szimbolizálója”-ként.16 A bal rész felé húzódó füzérben a mák és mákvirág, valamint a bogáncs, a tüske és a kóró a tunyaságot, az erőszakot, a despotizmust hivatott kifejezni. Ellenben a jobb oldal felé húzódó füzérben nemesített gyümölcsök, virágok voltak, valamint búza- és árpakalászok. Ez a füzér a művész interpretálásában a magyarokra jellemző „szorgalom, termékenység és gazdagság kifejezője”.17 A mű alsó részén, annak jobb és bal oldalán két különböző, piramisformába öszszerakott tárgycsoport kapott helyet. A baloldali a rombolás, a pusztítás harci eszközeit vonultatta fel, a jobboldali pedig az építőmunkának, a kultúrának és vallásnak az eszközeit. (8-9. kép) A triptichon egyes képeit elválasztó oszlopok talpán a feliratok - Dukla, Lupkov, Uzsok és Jablonica - azoknak a szorosoknak a nevei, melyeken át az orosz hadsereg Magyarország területére betört, de ahol - mint a koponyák jelzik - vereséget szenvedett. 15 RFMTM HGy ltsz. n. Schima A. Bandi kézírással készült leírása a Kárpáti őrségről. 16 Uo. 17 Uo. 291
