Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Pápai Emese: Történelmi lét - művészi tudat, avagy a "Kárpáti őrség (1914-15)" különös története
ARRABONA 20X5-2018. 53-56. TANULMÁNYOK 4. kép A Kárpáti őrség triptichon bal oldali képe (Archív fotó, RFMTM) 5. kép Kárpáti őrség, 1930. XI. 14., papír, tus, tempera, 595 x 435 mm (RFMTM HGy, ltsz.: C. 66.59.138.) voli sereg látható. Az Oroszország felől közelítő komor, a korabeli leírások és egy 1930-ban készült színes grafika tanúsága szerinte vörös vészfelhő Galícián átnyúlva a magyar föld felé közelített. (5. kép) A triptichon középpontjában a Kárpátok sziklafala volt látható, legmagasabb ormán a Magyarországot szimbolizáló kettős kereszttel. (6. kép) Az előtérben szimbolikus harc zajlott három alakkal. A földön fekvő pisztolyos alak egy orosz lovastiszt, az ellenséges hadsereg megtestesítője volt, aki éppen egy fiatal magyar sorkatonára emelte fegyverét. A 13-as pozsonyi gyalogezred ifjú katonáját, - akinek harc közben jelvényes sapkája a földre esett - az oroszt tiszt pisztolylövése eltalálta. Az élettelenül összecsukló fiatal katona helyére egy virágdíszes sapkás, nagybajuszú, szakállas népfelkelő lépett, aki korszerűtlen Werndl fegyverének szuronyával éppen megadni készült az ellenségnek a kegyelemdöfést. A középképet lezáró íven a mű eszmei lényegét összefoglaló Ha Isten velünk, ki ellenünk! jeligét lehetett olvasni. A hármas kép jobboldali mezőjében a címerrel jelzett magyar haza pusztulástól megkímélt, derült egű földje, a békés munka színtere bontakozott ki. (7. kép) A fronton küzdő férfiak helyett az asszonyok végezték a munkát a földeken, a gyárakban, biztosítva az élet zavartalan folytonosságát. A domborművek alatt - mint már korábban esett róla szó - ércbe vésve a Kárpáti őrjárat című költemény sorai magasztalták a bátor védők hősies ellenállását. A szövegek között a két korabeli legfőbb hadúr, I. Ferenc József és II. Vilmos császár monogramjait helyezte 290
