Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Csiszár Attila: A Rábaköz parasztságának anyagi kultúrája (18-19. század)
CSISZÁR ATTILA A RÁBAKÖZ PARASZTSÁGÁNAK ANYAGI KULTÚRÁJA (18-19. SZÁZAD) pen nem dolgoztak velük, a „kendervágó”,228 a „tilaló”229 a „gereben”230 a „rokka törzsökkel”231 a „matóla”232 és a „gombolyító”. A kender termelésének sajátosságairól, a kenderrost megmunkálás különböző fázisairól árulkodnak a leltárba vett félkész anyagok. Veszkényben az 1827-es tűz után „350 marok virágos kender”233 Tamásiban 1854-ben „200 kive magos kender”234 került be a kárvallásba, illetve a hagyatéki leltárba.235 Gartán 1801-ben a gerebenen történt kifésülés, a „gyaratás” után maradt legjobb minőségű rostból készült „szála fonal”at,236 ugyanitt 1812-ben „húsz kötet” gyengébb minőségű „csöppü fonal”-at,237 1834-ben Szanyban 20 font238 „gyaratott kender”-t vettek leltárba.239 A kenderrost szapulással240 történő kezelésére, hogy ez által szép, sárgás színt érjenek el, utal a „szapuló szála” és a „szapútt fonál”241 terminus. A finomabb fonalból az ingnek, gatyának, pendelynek való vászon készült. A vastagabb, durvábból pedig a lepedőnek szánt vásznat szőtték. A legerősebb vásznakból készültek a zsákok és a ponyvák. A vászon neműek tisztítására szolgált a „szapuló sajtár” a hozzá tartozó „szék”kel, a „mosószék” és a „mosófa”. A megszáradt, de durva kendervásznat a „ruha dörgülő fá”-val és a hozzá tartozó „rúd”-dal simították. A „mángaló”242 név ritkán fordul elő.243 A közgyűjteményekben levő régebbi példányok alsó fele bordázott, az újabbaké sima, hogy ne törje az ingeken akkor már elterjedt csontgombokat. A „dörgülő fá”-t a 19. század közepétől lassanként a gyári készítésű „téglázó vas”, „réz téglázó vas” (sic!), más szóval „vasaló” kezdte visszaszorítani. A mezei munkák idején volt szerepük a vizeskorsóknak („nagy bugyoga korsó”, „fekete korsó”). A cserép vízhordó edények mellett azonban sokkal nagyobb szám-228 Az áztatott és megszárított kenderkóró megtörésére, majd tisztításának első fázisánál használt eszköz. 229 A törés és tisztítás második fázisánál használt eszköz. 230 Szegrózsás rostfésű. A kenderrost fésüléssel történő osztályozásának a Rábaközben általánosan használt eszköze. 231A fonást a 18. század végén már biztosan „rokká”-val végezték (RMK TD 2001.1.4. Németh János hagyatékának összeírása, Garta, 1793.). A „törzsök” a székes guzsaly Rábaköz szerte ismert neve. 232 A megfont fonal lemérésére és motringba rendezésére szolgáló eszköz. A Rábaközben általánosan használt fajtája volt a keresztfás kézi motolla. A rokka csévéjéről a fonalat a motolla keresztfáján megakasztva motollálták fel. 233 MNL GyMSMSL IV. 14. d., 92. cs., Horváth Ferenc kárvallása, Veszkény, 1827. 234 MNL GyMSMSL IV. 182. e., 5. d., Fábián Antal hagyatékának összeírása, Tamási, 1854. 235 A kétlaki növény virágos szálai beporozták az akkor még alacsonyabb magvas szálakat. A19. és a 20. század fordulójáig a virágos kendert közvetlenül ez után nyűtték ki, míg a beporzott magvasat csak egyjó hónappal később, amikor a magja beérett (Szolnoky: Alakuló munkaeszközök 18.). 236 RMKTD 1009. Németh Pálné hagyatékának összeírása, Garta, 1801. 237 RMK TD 1012. Németh Mátyás első felesége, Magyar Anna hagyatékának összeírása, Garta, 1812. 238 Font, vagy funt. Régi súlymérték. Nagysága vidékenként változott. Egy font általában 32 lat, azaz 56 dkg. 239 MNL GyMSMSL IV. 14. d., 93. cs., Hincs Czirill kárvallása, Szany, 1834. 240 Lúgozással. 241 MNL GyMSMSL V. 5., Barbacs község iratai, 1. d., Tar János hagyatékának összeírása, 1820. 242 Mángorló. 243 MNL GyMSMSL IV. 411., 57. d., Márkus János hagyatékának összeírása, Acsalag, 1887. 245
