Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Csiszár Attila: A Rábaköz parasztságának anyagi kultúrája (18-19. század)
CSISZÁR ATTILA A RÁBAKÖZ PARASZTSÁGÁNAK ANYAGI KULTÚRÁJA (18-19. SZÁZAD) Az abroszt (méretéből adódóan) két szél vászonból toldották össze. A legszebb, „vesszős”, „sávolos” vagy „halhejjas”182 díszítésű, pamutos vászonból készült, középütt szövött csíkkal összeillesztett darabok, amelyeket csak karácsonykor terítettek az asztalra, a karácsonyi vacsorán már-már kultikus szerepet töltöttek be.183 (15. kép) A nemesség szegényebb rétegei, az armalista és a kurialista nemesek körében, amint lakáskultúrájukban, úgy ruházkodásukban is csak néhány ruhadarab jelezte rendi hovatartozásukat.184 A városi, úgynevezett „német szabók” által közvetített, elsősorban a divatot leginkább követő fiatalság viseletében jelentek meg olyan, nyugatias szabású ruhadarabok, mint az 1839-ben Edvén leltárba vett „muszka prémü spenzer”.185 1858-ban nemes Nagy László zsebeházi közbirtokos hagyatékában egy „szürke posztó köpeny” és egy „nyári kabát” jelzi, hogy viselője nemes ember volt.186 „Könyvekben” Bár inkább a szellemi kultúrához tartoznak, de mégis annak (sit venia verbo) tárgyiasulásai a könyvek. A paraszti hagyatékokban szerfölött ritkán fordulnak elő. Egy ,,Sz[ent] Anna könyve” és egy „avét187 Liliom kert” 1796-ban,188 egy „Makula nélkül való könyv”189 pedig 1861-ben, Gartán került be hagyatéki leltárba.190 1854-ben Beleden, Osváth Katalin hagyatékában egy (talán evangélikus) „énekes könyv”-et találunk.191 A katolikus paraszti közösségekben előénekes, előimádkozó, búcsúvezető szerepet vállaló, jámbor, az átlagosnál mélyebben vallásos férfiak hagyatékából ismerünk köz- és magángyűjteményekbe került nyomtatott és kéziratos könyveket. Különösen Illyés István számtalan kiadást megért Zsoltárok és halottas énekek című műve forgott köztük közkézen. A kéziratos könyvek készítője és használója nem mindig azonos. A betűvetésben jártasabb férfiak vállalkoztak a búcsújárás és a halottvirrasztás során használatos énekek lemásolására, megrendelésre. E szépen kalligrafált, néha rajzokkal is díszített könyvek nemzedék182 Halpikkelyes. 183 Pócs: A karácsonyi vacsora 47-50. 184 Paládi-Kovács: Kisnemesi társadalom 155-156., Kisnemesek utódai 163. 185 MNL GyMSMSL IV. 16., 19. cs., Nagy János hagyatékának összeírása, Edve, 1839. 186 RMK TD, Nagy László hagyatékának összeírása, Zsebeháza, 1858., leltározatlan. 187 „Avét”, „avítt” = régi, használt. A latin avitus = ősi, örökölt szóból ered. 188 RMKTD 2001.1.6. Szabó Mihályné hagyatékának összeírása, Garta, 1796. Az előbbi könyv valószínűleg azonos Szabolt Ferenc jezsuita szerzetes Esterházy Pál nádor támogatásával először Bécsben, 1708-ban kiadott művével, amely aztán a 18. század folyamán a nagyszombati nyomda kiadványjegyzékében folyamatosan szerepelt „Szent Anna könyve” címmel (Szelestei: Szent Anna tisztelete 11.). A másik, ugyanabban a leltárban szereplő könyv feltehetően az elsőként Pozsonyban, 1675- ben megjelent „Liliom kertecske” című énekeskönyvvel azonos. Itt köszönöm meg Székely Zoltán művészettörténész kollégámnak, hogy erre felhívta a figyelmemet. 189 RMKTD 2001.1.32. Lukácsi József hagyatékának összeírása, Garta, 1861. Pontos címe: „Makula nélkül való tükör”. Az Újfalusy Judit klarissza apáca által cseh eredetiből fordított könyv 1712 óta számos kiadást ért meg. Parasztasszonyok kedvelt lelki olvasmánya volt. 190 Szentírást, a teljes átvizsgált anyagban, egyetlen esetben sem találtam, sem katolikus, sem pedig protestáns (evangélikus) közösségben. 191 MNL GyMSMSL IV. 182. e, 5. d., Osváth Katalin hagyatékának összeírása, Beled, 1854. 239
