Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)

Tanulmányok - Csiszár Attila: A Rábaköz parasztságának anyagi kultúrája (18-19. század)

CSISZÁR ATTILA A RÁBAKÖZ PARASZTSÁGÁNAK ANYAGI KULTÚRÁJA (18-19. SZÁZAD)

11. kép

Női „puruc”, Rábapordány, 1810 körül. (SoM-NT. 55.528.1.)

mása”.1211789-ben az osli Tapolczai Ferenc hagyatékában, korábban elhunyt felesége megmaradt ruhadarabjai között pedig egy „párkány szoknyá”-t írtak össze.122 A18. század végétől a 19. század folyamán végig igen gyakori volt a nyomott mintás kartonból varrt „tarka szoknya”. A Rábaköz-szerte viselt polgárias szabású ujjasok, a „bajkó”, „kacza” vagy a „bálidon” kizárólag gyári textíliákból készültek.123 A drágább alapanyagokból, amikor ezek még újdonságnak számítottak, a kisebb méretű és ünnepre való ruhadarabokat varrták, varratták. így, a pruszlik vagy „puruc” anyagaként tűnik fel először a „teveszőr”124 és a selyem. (11. kép) Az ágyneműként is kedvelt kékfestőt125

121 RMKTD 2001.1.6. Szabó Mihályné Török Anna hagyatékának összeírása, Garta, 1796.

122 Barrakan. Felsőruhák alapanyagául szolgált gyapjúszövet. Német és osztrák, illetve a 18. század második felétől hazai manufaktúrák állították elő (Endrei: Patyolat és posztó 217.).; MNL GyMSMSL V.

36., 1. d., Tapolczai Ferenc hagyatékának összeírása, 1789.

123 A „kaca”, „bajkó”, „majkó”, „kacabajkó” stb. névvel illetett ruhadarab általában testhezálló, vattázott női ujjas volt. A Dunántúl nagy részén ismerték (ÚMT 1. 309, 3. 7-8.). A „bálidon” vagy „balidó” könnyű női rékliféle volt, Vas és Veszprém megyében is e néven ismerték (ÚMT 1. 325.).

124 Franciául camelot, németül Schamlott, magyarosan „csemelet”. A „teveszőr” valójában a kisázsiai angórakecske szőréből készült fényes, „habos”, a kereskedelemben félselyemnek is nevezett textília volt (Endrei: Patyolat és posztó 136-137.). 1789-ben, Osliban „teve szőr purucz”-ot (MNL GyMSMSL V.

36., Tapolczai Ferenc hagyatékának összeírása, 1789.), 1796-ban, Gartán „vörös teve szőr laibh”-t vettek leltárba (RMK TD 2001.1.6. Szabó Mihályné Török Anna hagyatékának összeírása, Garta, 1796.).

231