Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Csiszár Attila: A Rábaköz parasztságának anyagi kultúrája (18-19. század)
CSISZÁR ATTILA A RÁBAKÖZ PARASZTSÁGÁNAK ANYAGI KULTÚRÁJA (18-19. SZÁZAD) zője a Rábaköz népét ismertető írásában. A tálas fogas rendszerint két azonos kialakítású darabból álló, tányértartó korláttal ellátott „poltz”. Tipikus díszbútor, amely tányérok és kancsók, az úgynevezett „bokállák” „bokálla korsó”-k, vagy „ivó korsó”-k93 tárolására szolgált. A sarokban, a pad fölött helyezték el, de egy darabból álló változata is ismert volt. A tisztaszobából való korai, 19. századi kiszorulása vélhetően a szent sarok szentképekkel való egyre nagyobb mérvű díszítésével függ össze.94 Az inventáriumok az üvegedényeket is a „szobabéliek” között vették számba. Ezek feltehetően bakonyi vagy nyugat-magyarországi huták készítményei voltak, és vásári áruként kerültek a Rábaközbe. A leltárakban „itzés”95 és „verdungos”,96 „félmesszölös” és „meszszölös öveg”-ek,97 valamint funkciójuk szerint „eczetes” és „víz ivó üvegh”-ek, német eredetű szóval „klájzli”-k szerepelnek. Tároló helyük az „övegeknek való tálas” vagy „üvegtartó tálas” volt.98 (9. kép) Az ágyak között a 19. század közepéig előfordul a „szökrön ágy” vagy „ágy szökrön”. Fennmaradt példánya sem a Rábaközből, sem pedig Sopron megyéből nem ismert, külső megjelenését csak analógiák alapján tudjuk elképzelni.99 A mennyezetes ágy használatára a Rábaközből az első adat Kapuvárról, 1687-ből, kisnemesi környezetből való. „Nemzetes Csery Mihály ur, meg árendálván [...] Odor Jankó kapuváry curiáját mindennemű pertinentiájival”,100 a házban többek között „egy zöld 9. kép Üvegpalack, Garta, 19. sz. (magántulajdon) 93 Bokály. Karcsú, egyfülű, kiöntő nélküli cserép boroskancsó. Neve az itáliai eredetű bocal (’kancsó’) szóból származik. A Dunántúl nagy részén, így a Rábaközben is, „korsó”-nak, „bokálla korsó”-nak nevezik, annak ellenére, hogy a kancsó és a korsó tipológiailag teljesen más formájú edény. 94 Vö. Csilléry: Lakáskultúra. 384. 95 Latinul „ice”. Folyadék, főleg bor mérésére használt régi űrmérték Nagysága területenként változott; egy icce általában 0,8484 liter. A magyar icce kisebb, 0,5979 literrel egyenlő. 96 A német eredetű verdung/ferdunk (Vierding), kettős jelentésű szó. Egyrészt űrmérték, amely, kb. 2 dl-nek felel meg, másrészt jelentette magát a mérőedényt. 97 Régi űrmérték. 1 meszely 0,4242 literrel egyenlő. Jelentésátvitel folytán a meszely egy bizonyos nagyságú edényt is jelöl. Az egymeszelyest általában 4 decis edénynek vették. 98 A magyar nyelvterület más részein gyakori „palackos” elnevezés a Rábaközben ismeretlen volt. 99 Vas és Zala megyéből kerültek hasonló darabok a budapesti Néprajzi Múzeum és a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjteményébe (Csilléry: A kercaszomori ágy; Bíró; Ácsolt ágyak). 100 Tartozékaival. 227
