Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Csiszár Attila: A Rábaköz parasztságának anyagi kultúrája (18-19. század)
ARRABONA 2015-2018. 53-56. TANULMÁNYOK födeles ágy”-at is leltárba vettek az összeírok.101 Gartán 1800-ban, „Istenben boldogult” Pintér Ferenc „házi mobíliá”-i között már jobbágyparaszti környezetben találkozunk e bútordarabbal.102 Hely szűke esetén használták az ágy alól éjjelre kihúzható, nappal betolható „toló ágy”-at vagy tolit, amely a 20. század közepéig gyakori bútordarabja volt a rábaközi parasztházaknak. Szórványosan találkozunk a leltárakban még „cserény ágy”-gyal,103 illetve „szalma ágy”-gyal.104 Ezeket, akárcsak az ácsolt bútorokat, egy, az asztalos technika elterjedését megelőző, archaikusabb lakáskultúra maradványaiként értékelhetjük. 1873-ban Szárföldön „sráglás105 gyermekágy”-at írtak össze. Aligha lehetett általánosan használt bútordarab, mivel a vizsgált forrásokban ez az egyetien említése.106 Az időszakosan használt bölcsőnek vagy „bőtső”-nek a közgyűjteményekben őrzött példányok alapján egyetlen típusa volt ismert a Rábaközben. A rengőbölcső oldala rácsos, sokszor virágozott, két végét Krisztus vagy Mária monogram díszíti. Az ülőbútorok közül az asztal mellett álló „pad”-nak vagy „kettős pad”-nak két változata volt használatban, amelyek a támla megoldásában különböztek egymástól. A deszkatámlával ellátott régebbi padok mellett, még a 19. század második felében a keretbetétes támlájú padok jöttek divatba.107 Mindkét típus deszkalábbal készült, de az utóbbiak vége a templomi padokhoz hasonlóan fűrészelt, karfás kialakítású volt. A19. század második felében a betétdeszkák helyett a deszkakeret kitöltésére fa pálcákat kezdtek alkalmazni. Ennek a változatnak a neve „sráglás pad”. A szobai, falazott padka nélküli cserépkályha melletti padok, a „kálha előtt való padok” támla nélkül, deszkalábbal készültek. A székek közül a kávás szerkezetűek tekintenek vissza nagyobb múltra. A Rábaközben az inventáriumok tanúsága szerint különösen gyakori volt a fonott ülőlappal készült „szalmafonyatos szék”, „hátos szalma szék” vagy „zsupp szék”. A deszkatámlájú, az ülőlapba befúrt lábú „hátos szék”-ek 18. századi példányai céhes asztalosok munkái (10. kép), később készítésük paraszti „faragók” kezére ment át. Valószínűleg még 18. századiak a letolható lapú, fiókos, ferdelábú, ácstechnikával készült keményfa asztalok. Ezeknek a helye mindig a szobában, a padsorokban volt. Függőleges, gyakran esztergályozott lábú utódaik a 19. század folyamán terjedtek el, és a polgári bútorok hatását tükrözik. A festett puhafa asztalos bútor divatjának leáldozását és a polgári lakáskultúra követését jelzi a politúros keményfa bútor, a „sárga politúrozott keményfa fenálló almárium” és az ugyanilyen sarokpad megjelenése, amely például 1879-ben, Kecölben képezte egy hagyaték részét.108 A szent sarkot díszítő képek között a 19. század folyamán közkedvelt volt az „öveg kép” vagy „tükör kép”,109 amelyek az osztrák és a cseh határ mentén fekvő 101 MNL OL P 108. Rep. 14. Fase. C. No. 94. Odor Jankó kapuvári kúriájának összeírása, 1667. 102 RMK TD 2001.1.7. Pintér Ferenc hagyatékának összeírása, Garta, 1800. 103 MNL GyMSMSL V. 27., 2. d., Nagy János és Fűzi Ilona hagyatékának eladása, Kapuvár, 1832. 104 MNL GyMSMSL IV. 411., 21. d., Molnár György hagyatékának összeírása, Garta, 1872. 105 Sráglás = rácsos. A szekérderekat elől és hátul lezáró rácsos saroglya nevéből. 106 MNL GyMSMSL IV. 411., 24. d., Borsodi József hagyatékának összeírása, Szárföld, 1873. 107 Csilléry: Lakáskultúra 379. 108 MNL GyMSMSL IV. 411., 93. d., Rest Imréné hagyatékának összeírása, Kecöl, 1879. 109 Készítési technikáját tekintve ez is üveg hátoldalára festett kép, de a figurális ábrázolás és a növényi ornamentika megfestése után a még üres hátteret ezüstfoncsorral vonták be. 228
