Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Csiszár Attila: A Rábaköz parasztságának anyagi kultúrája (18-19. század)
ARRABONA 2015-2018. 53-56. TANULMÁNYOK A kutak között „bodonyos” vagyis kivájt fatörzzsel bélelt kutat, kifalazott „kű kut”-at, a vízkiemelő szerkezetre nézve pedig „kankalíkos kut”-at vagyis gémes kutat említenek a források. A lakóház telkét keresztben lezáró pajta, a „fijas pajta” nevét a tető egy vagy kétoldali leeresztésével kialakított „pajta fiá”-ról kapta, ami általában a polyva tárolására szolgált. Babóton a közelmúltban is pelvakutyó volt a neve.79 Kisfaludi adat szerint „az asztagos kertben pedig vagyon egy pajta, a mellynek tséplő pajtája tömés, az két fiókja pedig talpra vannak [építve] és vesszővel bé fonyva”.80 A vagyon további, az életmódot meghatározó tartozékai voltak a bútorok, a „ládabéli” ruhák és más, különféle textíliák, a háztartás konyhai és kamrabeli eszközei, a gazdaság istállóban, pajtában, színben stb. tárolt eszközei, valamint az iparűzők műhelyeinek szerszámkészlete. „Szobabéli eszközök” A hagyatéki leltárakban felsorolt bútorok többsége lakószobák berendezésének tartozéka volt. Ahogy az elmúlt századok során létrejöttek a lakóházak speciális rendeltetésű helyiségei, a konyha, a kamra, vagy az emberi tartózkodásra is szolgáló gazdasági épületek, úgy kaptak itt helyet a szobából kiszorult bútordarabok, illetve jelentek meg e helyiségek rendeltetéséhez igazodó bútorok, a konyhaszekrény, vagy a gabona tárolására szolgáló többféle láda.81 A népi lakáskultúrát mindig egyfajta sajátos kevertség jellemezte. A18-19. századi inventáriumok tanúsága szerint a lakóházakban összeírt bútordarabok között még előfordultak a középkori bútorművesség hagyományait őrző, ácstechnikával kivitelezett tárgyak. Annak a korszaknak az emlékei, amikor még nem a házilag készített, meglehetősen egyszerű bútordarabok, hanem a szövött, később hímzett textíliák szolgáltak a lakószoba díszéül.82 Az ácsolt ládák vagy „szökröny”-ök és a „szökrön ágy”-ak83 mellett már a 18. század folyamán bekerültek a paraszti hajlékokba a haladottabb asztalos technikával készített bútorok, elsősorban a láda. A változás koránt sem volt gyökeres. Majd’ egy évszázadnak kellett eltelnie, mire az asztalos bútor az ácsolttal szemben túlsúlyba került. Magyarország jelentős részén abban az időben a kiterjedt piackörzettel rendelkező komáromi asztalosok látták el a parasztcsaládokat menyaszszonyi kelengyebútorral, főképpen ládával.84 A komáromi asztalosok piackörzetének területén idővel kisebb, helyi igényeket kielégítő asztalos központok alakultak ki, ezek közé tartozott Kapuvár. Az itteni műhelyek bútorvirágozási modorára a komáromi asztalosok készítményei gyakorolták a legnagyobb hatást. A kapuvári fes79 A kunyhó jelentésű „kutyó”, „kuttya”, „kuttyácska” szó különféle alakváltozatai a 16. század óta előfordulnak az írott forrásokban. Kapuvár 1597. évi urbáriuma felsorolja a Rák rétben házat épített „futott emberek” neveit. Például „Hydasy Karykás Ambrus Zalma Hazachkaya, avagy kutthyachkaya” (MNL OL E 156. Kapuvár urbáriuma, 1597.). 80 MNL GyMSMSL IV. 16., 8. cs., A Kántz árvák vagyonának összeírása, Kisfalud, 1814. 81 Csilléry: Lakáskultúra 334. 82 Csilléry: A magyar népi lakáskultúra 280. 83 A ’szökrön’jelző itt ácstechnikával készültet jelent. 84 Csilléry: A magyar nép bútorai 61. 224
