Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Csiszár Attila: A Rábaköz parasztságának anyagi kultúrája (18-19. század)
CSISZÁR ATTILA A RÁBAKÖZ PARASZTSÁGÁNAK ANYAGI KULTÚRÁJA (18-19. SZÁZAD) tett (virágozott) bútor készítésének kezdete a 19. század első felére tehető.85 A Rábaköz más településeiről a közgyűjteményekbe került festett bútorok nem mutatnak ennyire karakteres vonásokat, készítésük (kutatások hiányában) egyelőre nem köthető konkrét műhelyhez, műhelykörhöz. Színükre, díszítésükre a levéltári források csak néha engednek következtetni. A ritka kivételek közé tartozik a Beleden, 1834- ben, Illyés Ferenc hátra hagyott javai között talált „ki föstött pad” és egy „ki föstött korsó tartó”,86 és egy Vágón, 1881-ben leltárba vett „czifra virágos láda”.87 Veszkényben, 1866-ban „vörös föstékü ágy” szerepel egy inventáriumban.88 A 19. század második felére az ácsolt bútorok lassan eltűntek a rábaközi parasztházakból. Az ezeket visszaszorító festett, virágozott, asztalos bútor mellett viszont feltűntek a történeti stílusok hatását tükröző, polgári jellegű „politáros” bútorok, amelyek lassanként ugyancsak beilleszkedtek a korábbi divatot tükröző enteriőrbe. Az újdonságnak számító darabok, mint például a láda, majd az almárium, még később a fiókos sublót, rend szerint az új asszony hozományaként kerültek a házba, annak is a fő helyére, a szobába, ha már volt ilyen, akkor a tisztaszobába. A tároló bútorok között nagy múltra visszatekintő, még középkori eredetű volt a fali89 téka, a „falban lévő almárium” vagy „falba való almárjom”,90 amely tulajdonképpen egy bepolcozott falmélyedés, vakablak volt, amit ajtó zárt le. Mivel a ház mozdíthatatlan tartozéka volt, talán nem is került minden esetben összeírásra. Lehet, hogy ugyanezen okból fordul elő ritkán az inventáriumokban a szoba mennyezetgerendájához szegeit, már-már archaikusnak nevezhető bútordarab, a „ruhatartó rúd”.91 A láda nagyobbrészt nem helyi készítmény volt. A komáromi kelengyeládák túlnyomó többsége a helybeli készítményekkel szemben arra vall, hogy ezt a bútordarabot inkább vásárokon szerezték be, az olcsó tömegáruval a helyi asztalosok nem tudták felvenni a versenyt. A19. század folyamán a megnövelt méretű láda alá szokás volt imitált vagy valódi fiókot helyezni. Ezt a fajta ládát a mintaadó bútordarab után „sublatos ládá”-nak nevezték. (7. kép) A nyugat-magyarországi parasztság felső rétegénél a 18. század végén jelent meg a kelengyebútorok között az „almáriom”,92 más néven (a fekvő ládával ellentétben) „fennálló almáriom”. Ezek az úgynevezett trapézormú ruhásszekrények virágos festéssel készültek, a ládákhoz hasonlóan sokszor ezeket is kovácsoltvas fogantyúkkal látták el. (8. kép) „Legfelül a’ falon egy hosszú fogas polczon a’ pápai gyárból fejér tálakat, tányérokat, fölaggatott bokálákat [...] szemlélhetni” - írja a Regélő ismeretlen szer-85 Csilléry: Kapuvári bútor 52.; Domanovszky: Díszítőművészet 1.116. 86 MNL GyMSMSL IV. 16., 12. cs., öreg Illyés Ferenc hagyatékának összeírása, Beled, 1834. 87 MNL GyMSMSL IV. 411., 77. d., Tóth István hagyatékának összeírása, Vág, 1881. 88 MNL GyMSMSL IV. 411., 19. d., Bella Péter hagyatékának összeírása, Veszkény, 1866. 89 Falba épített. 90 RMK TD Hajós Vendel hagyatékának összeírása, Osli, 1852., leltározatlan.; MNL GyMSMSL IV. 182. e., 4. d., Kalmár Vendel hagyatékának összeírása, Babót, 1855. 91 RMKTDBoross Imre hagyatékának összeírása, Veszkény, 1851. leltározatlan. Az 1990-es években, terepmunkám során, „falban lévő almárium”-ot Babóton, „ruhatartó rud”-at pedig szintén Babóton és Gartán még a házban, eredeti helyén, használatban láttam. 92 RMKTD 1298. Nagy György hagyatékának összeírása, Garta, 1797. 225
