Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Csiszár Attila: A Rábaköz parasztságának anyagi kultúrája (18-19. század)
CSISZÁR ATTILA A RÁBAKÖZ PARASZTSÁGÁNAK ANYAGI KULTÚRÁJA (18-19. SZÁZAD) építettek, a „kéményalja” előterét, a pitvart sokszor dongaboltozat fedte. A többi helyiségre mestergerendás deszkafödém került, amelyet a gyarkan előforduló tűzvészek miatt a padlástérben téglával borítottak, majd vastagon soroztak. A szobák padozatát polyvás agyaggal tapasztották és simították. 1814-ben egy paraszti sorban élő kisfaludi kurialista nemes mórfalú, nádtetős „residentionalis” házának első szobája azonban már „padimentomozva” volt, a leírás szerint „a szoba pallaján levő 16 szál deszkáival.73 A klasszicizmus formavilágából merítő vakolatornamentika elsősorban az utcai homlokzaton jelent meg. (6. kép) Az udvari homlokzat előtt téglapilléres, boltíves tornác, itteni nevén gádor húzódott. A házak falát ebben a korszakban már oltott mésszel kívül-belül fehérre meszelték. 1879-ben, Jobaházán egy „meszellő” is feltűnik a hagyaték részét képező tárgyak között.74 A növekvő helyiségigény alakította ki azt az alaprajzi megoldást, amelynél a már meglévő egy helyiségsoros lakóházat az utca vonalában egy újabb szobával bővítették. Az ily módon kialakult „L” alaprajzú háznak több változata ismert. A terjedő téglaépítkezés mellett azonban a 20. századig tovább éltek a tájegységre jellemző korábbi építési módok. Vadosfán 1858-ban egy „kilenc derékból” álló kuriális ház fele téglából épült cseréptetővel, fele pedig tömésfal volt zsúpfedél alatt.75 Egy Beleden, Illyés Ferenc nemesi telkén álló istállóról 1834-ben pedig azt írják, hogy „talp fára és baronnára [épült] körös körül”.76 A Rábaköz déli részén, az egyházaskeszői bazalttufa bánya közelsége miatt szórványosan előfordult a kőépítkezés. A szobák fűtésére szinte az egész korszakban a konyha felől fűtött, fazekasok által készített szemeskályhát, vagy kályhások által épített táblás cserépkályhákat használták. A többnyire zöld mázas kályhaszemek mellett a forrásokban előforduló „vörös” jelző mázatlan kályháról tanúskodik. Egy gartai bognármester hagyatékának összeírásában 1861-ben „öntött vaskályháival,77 Páliban, 1863-ban pedig „pléh kálhá”-val78 is találkozunk. 73 MNL GyMSMSL IV. 16., 8. cs., A Kántz árvák vagyonának összeírása, Kisfalud, 1814. 74 MNL GyMSMSL IV. 16., 41. d., Fodor János hagyatékának összeírása, Jobaháza, 1879. 75 RMK TD, Nagy László hagyatékának összeírása, Vadosfa, 1858. leltározatlan. 76 MNL GyMSMSL IV. 16., 12. cs., öreg Illyés Ferenc hagyatékának összeírása, Beled, 1834. 77 RMKTD 2001.1.32. Lukácsi József hagyatékának összeírása, Garta, 1861. 78 MNL GyMSMSL IV. 411., 31. d., Szalay Pál hagyatékának összeírása, Páli, 1863. 223 6. kép Lakóház. Mihályi, 1841. (Simányi Frigyes rajza)
