Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)

Tanulmányok - Csiszár Attila: A Rábaköz parasztságának anyagi kultúrája (18-19. század)

CSISZÁR ATTILA

A RÁBAKÖZ PARASZTSÁGÁNAK ANYAGI KULTÚRÁJA (18-19. SZÁZAD)

4. kép

Kurialista falu alaprajza, Potyond, 19. sz. első fele (HM HIM. II. katonai felmérés 24—50.)

„Az ipületek”

A 17. és a 18. század folyamán a népi építészetnek kiformálódtak azok a táji jellegzetességei, amelyek maradványaikban a 20. században is tanulmányozhatók voltak. Az egy helyiségsoros, kettős (szoba + konyha) vagy hármas (szoba + konyha + kamra) tagolású kisalföldi ház mindig egy bejáratú, a szoba a konyha előteréből, a pitvarból nyíló ajtón át közelíthető meg.50 A mértéktelen erdőirtás következtében a földesurak a 18. századtól országszerte korlátozták az épületfa használatát. En-50 A kisalföldi házterület délen érintkezik a több bejáratú, füstös konyhás nyugat-dunántúli ház területével. 1814-ben, a Kisfaludon elhunyt nemes Kántz Sebestyén kuriális fundusán álló juhász ház öszszeírásában „kémény nélküli” konyhát említenek. Felmerül a kérdés, hogy itt nem füstös konyhás házról van-e szó (MNL GyMSMSL SVmL IV. 16., 8. cs., A Kántz árvák vagyonának összeírása, Kisfalud, 1814.)?

219