Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Csiszár Attila: A Rábaköz parasztságának anyagi kultúrája (18-19. század)
ARRABONA 2015-2018. 53-56. TANULMÁNYOK növelték a kínálatot. A Rábaközben ezek közül különösen a mintázott „karton”,29 helyi nevén a tarka vált közkedveltté, mind a női felsőruhák, mind pedig az ágynemű anyagaként. A rőfösárut30 házaló kereskedők is terjesztették. A Regélő című reformkori pesti divatlap táj- és népismertető írása szerint „majd minden négy öt falunak van egy két zsidaja, kik a’ hét napjain váltva egyik másik helységben megjelennek, ’s onnan vissza csak késő este térnek. Megtörténik, hogy ugyanazon nap két ládás kocsi áll kifogott lóval az utszán, ’s ezen kívül még egy két bútoros »pántlikát, csipkét, tarkát« kiáltozva utszálló31 izraelita is ide oda beszólíttatik”.32 A rábaközi zsidó kereskedők számáról az első részletes adatokat az 1848. évi zsidóösszeírás tartalmazza. Eszerint néhány falu kivételével a legtöbb településen lakott „botos kereskedő” vagy legalább „partékás házalló”.33 A házaló kereskedés megszűntéről Jáky Ferenc osli plébános feljegyzései közt olvashatjuk a következőket: „Minthogy a német kormány 1851— a bugyrozást eltiltotta,34 s a zsidók faluról falura már most nem vihették eladó áruikat, azon törekedtek, hogy minden faluba zsidó boltos [t] ültessenek.”35 A 19. század második feléből a csornai Gestettner Jakab és a szilsárkányi Gestettner Lőrinc valószínűleg nagyobb vonzáskörzettel bíró üzletének a tulajdonos halála után felvett leltárából a teljes árukészletet is ismerjük.36 Mindezeken a nagy horderejű változásokon túl, azoktól nem függetlenül, ebben az időszakban ment végbe a népművészet új, „parasztos” kivirágzása is. Az Észak-Északnyugat-Dunántúlról és az Alföld középső területeiről indult ki és a 19- 20. század fordulójáig szinte az egész magyar nyelvterületet átjárta az az ízlésáramlat, amelynek olyan rendkívül fontos elemei voltak, mint a díszes tárgyak kultusza, felhalmozása, az ünnepi és hétköznapi tárgyak elkülönülése. Ez a „parasztos” művészet városi eredetű civilizációs elemeket, divatokat is magába olvasztott, úgy, hogy azokat egyszersmind a maga ízlésére formálta.37 A változás nem csak az életmód minden területén, az építkezésben, a lakáskultúrában, a ruházkodásban, a táplálkozásban, de a gazdálkodásban is megnyilvánult. A „Sopron vármegye éléskamrájáénak, „kis Kánaán”-nak nevezett Rábaköz 29 Cotton, kattun. Fehér vagy festett, színes pozitív nyomással mintázott pamutvászon (Endrei: Patyolat és posztó 228.). 30 A rőf vagy réf a kifeszített kar hosszát a mell közepétől a hüvelykujj hegyéig alapul vevő hosszmérték. Elsősorban textilanyagok mérésére használták. Nagysága általában 60-78 cm között ingadozott. A régi magyar rőf 63,2 cm volt. 31 Utcákat járó, házaló. 32 „F” (monogram alatt ismeretlen szerző): Rábaköz ’s népe 49. 33 Az összeírás ívein 27 házalót és 17 településen 30 boltos kereskedőt regisztráltak. A szám nem pontos, mert a beledi ívek írása olvashatatlanná fakult, Csornáról pedig nincs adat (MNL GyMSMSL IV. 107. b., Zsidóösszeírás 1848., Rábaközi alsó és felső járás.). 34 Az 1851. február 8-i birodalmi rendelet beszüntette az Izraelita Kereskedők Testületé működését, s tagjainak meghagyta, hogy vagy a polgári, vagy a nagykereskedők testületébe lépjenek be (MZsL 402.). 35 GyEL PL Az osli plébánia iratai, Jáky Ferenc: Jegyzetek az oslii plébániát illetőleg. 36 MNL GyMSMSL IV. 411., 19. d., Gestettner Jakab hagyatékának összeírása, Csorna, 1872.; uo. 58. d., Gestettner Lőrinc hagyatékának összírása, Szilsárkány, 1879. 37 Kosa: Paraszti polgárosulás 54-56. 214
