Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)

Tanulmányok - Csiszár Attila: A Rábaköz parasztságának anyagi kultúrája (18-19. század)

ARRABONA 2015-2018. 53-56.

TANULMÁNYOK

Sövény'

íipuvar

ЩП 1

SzovdtA у

TotyonJi p„

Bűdoityhcly

^TgVádas/i

1. kép

A Rábaköz Sopron vármegye térképén, 1793. (SoM-T. 1.)

kiváltságaik megnyirbálását.7 A Mária Terézia úrbéri rendelete (1767) után jogilag 18 napos8 zsellérközséggé süllyedt egykori szabadalmas települések tovább színezték a Rábaköz néprajzi képét. A viszonylag szabadabb jogállás, az örökös jobbágyokéinál lényegesen kisebb terhek és az érintetlenül hagyott vámmentesség lehetővé tette, hogy a szántóföldi földművelés mellett lakosaik egy, a nyomásrendszerbe nem illeszthető, intenzív művelést igénylő kapásnövény, a dohány termesztésével foglalkozzanak.9 A Rábaközbe nyugat felől benyúló Nagyerdő területén és peremén települt irtásfalvak (pl. Iván, Himod, Garta és Kisfalud) lakói közül sokan kiváló fafaragók voltak. Drinóczy György csornai premontrei kanonok írja a 19. század közepén,

7 Vörös: A kapuvári parasztmozgalom 81-82.

8 Évi 18 nap robottal tartozó.

9 Takács: A jobbágyrendszer megerősödése 45-46.

210