Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Csiszár Attila: A Rábaköz parasztságának anyagi kultúrája (18-19. század)
CSISZÁR ATTILA A RÁBAKÖZ PARASZTSÁGÁNAK ANYAGI KULTÚRÁJA (18-19. SZÁZAD) Csiszár Attila A Rábaköz parasztságának anyagi kultúrája (18-19. század) A Rába, a Nagyerdő és a Hanság közé eső, a történeti Sopron vármegyéhez tartozó, mély fekvésű, árvízjárta terület a Rábaköz1 (1. kép). Északkeleten csatlakozik hozzá a Tóköz, amely átmenetet képez a Hanság felé. Északkeleti részét északnyugat-délkeleti irányú keskeny dűnesávok, köztük lapos, vizenyős mélyedések, déli részét a Rába és a Répce a szabályozások óta kiszáradt hajdani mellékágai tagolják. Talaja termékeny homokos öntésagyag. A középkori forrásokban „districtus de Rábaköz” néven említik, és a rábaközi (kapuvári) várispánság területét értették alatta, amely nagyobb volt a földrajzi értelemben vett Rábaköznél.2 Katonai és gazdasági központjának szerepét Kapu vára töltötte be. Települései a feudalizmus évszázadaiban világi birtokosok (Kanizsai, Nádasdy, enyingi Török, Ostffy, Vághy stb. családok), a csornai premontrei prépostság, a győri püspök, az Isteni Megváltóról nevezett pápoci prépostság, a nagyszombati klarisszák, valamint a soproni társaskáptalan jobbágyfalvai voltak. Közéjük ékelődött hat, egytelkes nemesek által birtokolt kurialista község, nevezetesen Jobaháza, Potyond, Zsebeháza, Vadosfa, Kistata3 és Edve. E falvak törzsökös lakosságának jelentős része a 16. századi reformáció óta evangélikus. Nemzetiségét tekintve a Rábaköz lakossága magyar, falvainak többsége az Árpád-kor óta folyamatosan lakott. Csupán néhány település esetében tudunk idegen etnikum beköltözéséről.4 Buda török megszállása (1541) után az ellenséges betörések közvedenül a nyugati országrészt fenyegették. Tamási,5 Garta és Kapuvár lakosai katonai szolgálatuk, a kapuvári vár és a Kis-Rába átkelőjének őrzése fejében jelentős kiváltságokat kaptak földesuruktól, Nádasdy Páltól és Ferenctől, amelyet az uralkodó, I. Lipót (1655— 1705) is megerősített. A Wesselényi-féle összeesküvésben részes, 1671-ben fej- és jószágvesztésre ítélt Nádasdy Ferenc birtokait a Királyi Kamara vette kezelésbe. A kapuvári uradalmat 1680 körül Esterházy Pál nádor szerezte meg.61685-ben kontraktust kötött a mezővárossal, amelyben elismerte a lakosok korábban szerzett kiváltságait. A török kiűzését követő karlócai békekötés (1699) után a kapuváriak katonai szolgálata is megszűnt. A földesúr erre a körülményre hivatkozva megkezdte 1 A 16-17. századi források „Rába sziget” néven említik. 2 Nem bizonyított, de nem is cáfolható felétevés szerint területe megegyezett a Szent István kori Rábaköz vármegyével, amelynek központja a kapui ispáni vár lehetett (Kristó: A vármegyék kialakulása 270-271.). 3 Ma Szil része. 4 Garta (ma Kapuvár része) 1663. évi megalapítását követően, 1670-71 körül (ausztriai) német telepesek jelentek meg a községben, akik néhány emberöltő alatt asszimilálódtak, ma csupán az idegen hangzású családnevek árulkodnak származásukról. Feltehetően szláv lakosság került Tótkeresztúr (ma Magyarkeresztúr) községbe, a Rákóczi szabadságharc idején pedig Babóton tűnt fel a Somogy megyei Varjaskérről (ma Somogyszentpál része) érkezett rác népesség. 5 Ma Rábatamási. 6 Az Esterházy család kapuvári birtoklástörténetének kezdete nem kellően tisztázott. Esterházy Pál az uradalmat néhány évig zálogjogon bírta, majd 1680-ban (Iványi: Esterházy Pál nádor 297-298.) vagyl681-ben (Újváry: Az Esterházy család 78.) örökjogon megszerezte. 209
