Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Oross András: A győri vár és helyőrsége a 17-18. század fordulóján
ARRABONA 2015-2018. 53-56. TANULMÁNYOK a kiosztandó élelmiszeradagok pénzbeli fedezete. Sokszor ezt a mutatkozó pénzhiány miatt csak hitelből tudták elérni, így a továbbiakban már a hitelezők kiegyenlítése került előtérbe. A győri német katonák finanszírozásának vitás kérdéseiről fennmaradt néhány elsőrangú forrás kiválóan illusztrálja ezeket a megállapításokat. A győri német helyőrség ellátmányáról 1639-ben adott ki általános rendelkezést (Ordinanz) III. Ferdinánd magyar király (1637—1657)-27 Ennek értelmében a katonákat 12 hónapra fizették, amelyből 6 hónapot élelemben, 3 hónapot posztóban, 1,5 hónapot pénzben számoltak el, járt továbbá 1,5 hónap jóváírás (a leszereléskor fizetendő maradvány) is. 1655-re módosult a finanszírozás rendje, miszerint a 6 hónap élelem mellé 1 hónap készpénz és 1 hónap posztó járt. A 11 havi fizetség úgy jött ki, hogy 2 további hónapot az alsó-ausztriai rendek hozzájárulásként (Lehen) fizettek, valamint a győri sóhivataltól 1 hónap zsoldot sóban vehettek fel a katonák. Úgy tűnik, az igazi nagy módosításra 1672-ben került sor, hiszen az ebben az évben kelt újabb uralkodói rendelet értelmében már csak 10 havi finanszírozást hagytak jóvá: ebből 7 hónap volt az élelem, 1 hónap a pénz és 2 hónap az alsó-ausztriai rendek hozzájárulása. Vita abban volt, hogy a győri katonák képviselői szerint 10 hónapot biztosítana az Udvari Kamara különböző forrásokból, és ezen felül járna még a két hónap Alsó-Ausztriából. Az ebben a korszakban az Udvari Kamara számvevőségeként működő Alsó-Ausztriai Számvevőség azonban okfejtésében egyértelművé tette, hogy az alsó-ausztriai rendek által adott részt az éves zsoldba bele kell érteni. A katonaság fizetésében általánosnak tekinthető, hogy a készpénzfizetést nehezebben oldják meg az erre szakosodott hivatalok: sokkal inkább a természetben vagy posztóban történő kifizetés a jellemző.28 1686-ban viszont éppen amiatt panaszkodtak a győri katonák, hogy az Élelmezési Főhivataltól a 7 hónapnyi élelmet és az alsó-ausztriai rendektől 2 hónapnyi „adományt” (pénzben és posztóban) megkapják ugyan, de a 10. hónapot már senki nem finanszírozza nekik. A beadvány vizsgálata kapcsán az Alsó-Ausztriai Számvevőség kifejtette - hivatkozva az Udvari Kamara irattárában talált régebbi dokumentumokra -, hogy az 1654-1685 közötti 32 esztendőben a győri német katonaság összesen 14 hónap pénzt és 27 hónap posztót kapott meg (azaz 41 hónapot), miközben minden évben felvette a 7 havi élelemellátmányt. Úgy okoskodtak, hogy ezáltal - hozzászámítva az 1686. évre szállítandó 3 hónap fizetséget, tehát összesen 44 hónapot -12 hónappal többet kaptak a kincstár által finanszírozott részből, mint amennyi jár nekik! Ezt azzal a logikával tudjuk csak megérteni, ha az éves járandóságok kimutatásához az alsó-ausztriai rendek által kiadott évi 2 hónapot automatikusan hozzászámítjuk. Nehezményezte egyébként a számvevőség, hogy sem a katonaság, sem a főmustramester, sem az élelmezési hivatal nem hajlandó az 1672. évi rendelet értelmében 10 hónappal számolni, ez pedig rendszeresen súrlódásokat és téves adatokat eredményez! Összehasonlításként vegyük figyelembe, hogy az 1630 és 1653 közötti 24 évben a győri német helyőrség összesen 10 havi készpénzt és 12 havi posztó zsoldot kapott. Az említett 1639. évi rendelet alapján ebben az időszakban járt volna nekik 27 Az Ordinanz 1639. évi példányát lásd ÖStA FHKA HFU 1639. jan. 3. (Kt. 373. [r. Nr.159. föl. 3-16.) 28ÖStAFHKAHFU 1670. nov. 12. (Kt. 528. [r. Nr. 231.] föl. 29-115.) 152
