Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Fedeles Tamás: "Ad Omnes Sacros Ordines Promoveri". Győri egyházmegyések római szentelési ügyei a késő középkorban
ARRABONA 2015-2018. 53-56. TANULMÁNYOK Ők általában csekélyebb bevételt biztosító egyházmegyék élén álltak, s a kúriai ordináriusi feladatok ellátásáért a 15. század derekától díjazásban részesültek. Az erre utaló, általam ismert első adat Radulf Ágoston-rendi remetére, Citta di Castello püspökére (1441-1460) vonatkozik,199 akinek 1448. június 20-án utaltak ki hat forint havi járandóságot a Camera Apostolicában.200 Egy 1453-as bejegyzésből azt is megtudjuk, hogy ő egyúttal a pápai kápolna sekrestyéseként működött.201 Az őt követő két, szintén ágostonos remete közül Miklóst emelem ki, ugyanis az ő esetében egyértelműen tetten érhető a pápai Kúria szentelések és vizsgálatok ellenőrzésére vonatkozó törekvése. A sienai egyetemen tanult klerikus a teológia borostyánkoszorúsa, majd magisztere lett, s 1440 és 1448 között a catanzarói püspökség élén állt. Felkészültségét mutatja, hogy több teológiai disputa résztvevője volt a ferrara-firenze-római zsinaton (1439-1445), továbbá ő tartotta a homíliát V. Miklós pápa (1447- 1455), később Domenico Capranica temetésén. Miután lemondott püspökségéről (1448), a pápai Kúriában kapott feladatokat 100 forintos évjáradékkal. III. Kallixtus pápa (1455-1458) 1455 júliusában kinevezte Orte és Civitá Castellana püspökévé, ám továbbra is a pápai udvarban tartózkodott. II. Pius pontifikátusa idején (1458- 1464) a pápa egyik fő tanácsadójává vált teológiai kérdésekben.202 Személyében tehát egy kvalifikált szakember kezébe kerültek a kamarai ordinációk. Az összesen hét győri klerikust szentelő Petrus Paulus Capobianco kánonjogi doktorátussal rendelkezett, VIII. Ince pápa idején (1484-1492) a vatikáni bazilika vikáriusa, a pápai kápolna vezetője, a beneventói Sant’ Agata de’ Goti püspöke (1487-1505) volt.203 A 16. század elejétől különösen nagy hangsúlyt helyeztek az egyházfők a kúriai szentelések ellenőrzésére, s az eseúeges visszaélések megszüntetésére. Az átláthatóság érdekében általában egy hivatalos ordinátort neveztek ki, s ezzel párhuzamosan a többi Rómában tartózkodó püspöktől megvonták a szentelés jogát. 1503-ban Francesco Bartolomeo penitenciárius, a krétai Mylopotamos püspöke kapott általános felhatalmazást a Kamara szervezte szentelésekre, amely koncesszió hat évvel később élete tartamára bővült. 1513-ban Gabriel durazzói érseket, a pápai kápolna sekrestyését nevezte ki X. Leó (1513-1521) állandó kamarai vizsgáztatóvá, a szenteléseket pedig Gian Francesco Salvinire, a kis-ázsiai Spignat (Bigha, Pegae) püspökére bízta.204 1518-ban Vincenzo de Andreis otocsáci püspök (1493-1520), a pápa domesticusa kapott élete tar199 Eubel: Hierarchia catholica, II. 130. 200 „dedit et solvit r. p. d. Radulpho episcopo Civitatiscastelli pro sua provisione presentis mensis“: ASV Cam. Ap. Introitus et Exitus vol. 414., fol. 50v. - További kiutalások számára: Uo. fol. 62v, 67v, 70v, 74r, 76r, 80r, 81v, 83r; vol. 417., fol. 21r, 55v, 56v, 58v, 61r, 62v, 64r, 66v, 69v, 70v, 73r, 75v, 77v, 79r, 81r stb. 1450-ben két forinttal emelték havi sallariumát. Uo. vol. 419., fol. 81r. 201 „dedit et solvit r. p. d. Radulpho episcopo Civitatis Castelli capelle s. d. n. pape sacriste”: ASV Cam. Ap. Intr. et Exit. vol. 424., fol. 62v, 66r, 70v, 73v, 76r, 78r, 79r. - Az utolsó kamarai kiutalása 1456 februárjából ismert. Uo. vol. 430., fol. 127v. 202 Eubel: Hierarchia catholica II. 121,166.; Zuppante: Palmieri, Niccolö. 203 Eubel: Hierarchia catholica II. 81.; III. 97.; Memorie istoriche 71-72. 204Pelliccia: La preparazione 54-71, 448-450. - Gábor érseknek havi öt aranyat utalt ki a Kamara. 1515. febr. 27-én a következő bejegyzést olvashatjuk: „Die XXVII solvit domine quinque similiter de mandato subb die XIII. huius mensis Gabrieli episcopo Durachiensi sacriste cappelle s. d. n. pro sua provisionis examinus promoventium se ad sacros ordines pro presenti mensi“: ASV Cam. Ap. Intr. Exit. vol. 553., fol. 147r. 120
