Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Fedeles Tamás: "Ad Omnes Sacros Ordines Promoveri". Győri egyházmegyések római szentelési ügyei a késő középkorban
FEDELES TAMAS „AD OMNES SACROS ORDINES PROMOVERI” „examinentur in Camera Apostolica” A 29 Rómában felszentelt győri egyházmegyés klerikus közül mindössze kilenc esetében ismert közelebbről a kúriai szentelés tényleges, illetve feltételezhető motivációja. Egy fő személyesen kért diszpenzációt a szentelési akadály alól, s ezt követően szentelték. Az 1523-ban érkező népes magyar csapat tagjai között feltűnő győri egyházmegyések pedig minden bizonnyal a gyorsabb eljárás érdekében utaztak a kereszténység központjába, ugyanis valamennyien a kánoni időpontokon kívül, s három egymást követő napon kívánták az egyházi rend valamennyi fokozatát felvenni. A kúriai ordinációk fentebb áttekintett általános forgatókönyve alapján kerülhetett sor vizsgált klerikusaink szenteléseire is, amelyet éppen az előzőekben említett személyek esetében rekonstruálhatunk. Korszakunkból ugyanis nyolc olyan győri egyházmegyés folyamodványa ismert, akiket a Kúriában fel is szenteltek, mivel mind a szupplikációs regiszterek, mind pedig a formatákat tartalmazó kamarai sorozat kötetei megőrizték a vonatkozó adatokat. Első lépésként tehát a jelöltek egy folyamodványt nyújtottak be a Dataria Apostolica hivatalához. 1523-ban döntően csoportos kérvényeket regisztráltak, így a győriek is további magyar és külföldi társaikkal együtt szerepelnek egy-egy dokumentumban. A folyamodványokban a kandidálok jelezték kérésük tárgyát, miszerint valamennyi szent rendet fel kívánják venni, majd pedig pappá szentelésük után, a Mindenhatót akarják szolgálni (cupiant ad omnes etiam sacros et presbyteriatus ordines promoveri et postquam in illis sic promoti fuerint, Altissimo perpetuo famulari). Ezt követően fogalmazták meg a szentelés körülményeire vonatkozó különleges óhajaikat (eis specialem gratiam facientes), amint erre a fentiekben röviden kitértem. Ennek fontos részét képezte a folyamodványhoz fűzött záradék, amelyben a hivatal munkatársai konkrétan utaltak az engedélyezett speciális kérésekre, megnevezték a kijelölt ordinátort, feltüntették, hogy az ellenjegyzett kérvény önmagában is (sola signatura) jogerővel bír, továbbá a jelöltek kötelező kamarai vizsgálatát (examinentur in Camera Apostolica), s kifejezetten a javadalmuk felőli tudakozódást (doceant se esse arctatos) emelték ki.160 Érdemes tehát e ponton figyelmünket immár a kamarai kivizsgálásra fordítani. Elsőként arra a kérdésre kellene választ keresni, hogy pontosan mit is vártak el a jelöltektől? A Gratianus-féle kánonjogi törvénygyűjtemény ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy tudatlanok és testileg sérültek ne legyenek a klérus tagjai.161 A John de Burgo által 1380 táján összeállított Pupilla Oculi című kézikönyvet, amely a klerikusokkal szemben támasztott követelmények közül hármat emel ki, a szentelendők rendelkezzenek elegendő tudással, érjék el a törvényes életkort, valamint legyenek erkölcsösek.162 Ezek pedig kiegészültek a szent rendek esetében a meg160 A folyamodványokra 1.: Lakatos: Regesta supplicationum 20, 26, 33. sz. 161 „Illiterati et corpore vitiati non promoveantur ad clerum.“ - Friedberg: Corpus luris Canonici 1.139. 162 „Tria vero in ordinandis potissime requiruntur: scilicet literature sufficiens, aetas legitima, morum honestas.“ - Bennett: Medieval Ordination Lists 20. Ill
