Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Fedeles Tamás: "Ad Omnes Sacros Ordines Promoveri". Győri egyházmegyések római szentelési ügyei a késő középkorban
ARRABONA 2015-2018. 53-56. TANULMÁNYOK Mindezt megerősítik a következő év szupplikációs regiszter-bejegyzései is, ugyanis 1524januárjában és márciusában összesen 126 magyar javadalmas kérvényezte római szentelését!139 A folyamodványok kivétel nélkül kúriai szentelésre vonatkoznak, hovatovább az egyes kérvények záradékában azt is feltüntették, hogy az illetők a Kúriában tartózkodtak. Sőt abban is biztosak lehetünk - bár konkrét adataink erre nincsenek -, hogy az ordinációkra sor is került. Tóth Péter az egri egyházmegyés adatokat vizsgálva a márciusi magyar „klerikusáradat” háttere kapcsán felvetette annak lehetőségét, hogy az említett év februárjában II. Lajos király (1516-1526) megbízásából az Urbsba utazó Brodarics István vezette magyar követség megfelelő biztonságot jelenthetett az útra kelő egyháziak számára.140 Az elképzelés azonban egy forrás téves interpretálásán alapult,141 ugyanis Brodarics 1522 májusától egészen 1524 májusáig Rómában tartózkodott.142 Kielégítő magyarázattal sajnos magam sem tudok szolgálni, így meg kell elégednünk - egyelőre legalábbis - azzal az általános jelenséggel, hogy az újonnan választott pápa pontifikátusának első évében rendszerint a normál évekhez képest nőtt a zarándokok, és az egyéb ügyekből kifolyólag Rómába utazók száma.143 VII. Kelement 1523 novemberében választották Szent Péter trónjára, így minden valószínűség szerint klerikusaink utazását e körülmény is befolyásolhatta. A kúriai szentelésért folyamodó magyar klerikusok megoszlása (1524) 35 Egyházmgyék « Javadalom ■ Származás 139 ASV Reg. Suppl. vol. 1797., föl. 162r; vol. 1806. föl. 253v; vol. 1804, föl. 194v-195v, 197rv, 201r, 202r, 206v; vol. 1806., föl. 147rv. - Tóth Péter lekötelező szívességgel bocsájtotta rendelkezésemre az általa gyűjtött anyag digitális felvételeit, amelyet ehelyütt is köszönök. 140 Tóth: Adatok az egri püspökség 316. 141 Az uralkodó pápához intézett levelének alábbi soraiból következtetett erre, jóllehet mindössze arról van szó, hogy a pápa a király által említett dolgokról, jelesül a törökök készülődéséről a követektől többet megtudhat. A regeszta „követül Brodarics Istvánt és Marsupinus Ferencet küldi a pápához” passzusa is félrevezető. A vonatkozó eredeti szövegrész ugyanis a következő: „Quibus de rebus Stephanus Brodericus, et Franciscus Marsupinus Oratores mei plura meo nomine dicent vestrae Sanctitati”. Artner: Magyarország 168. - Mindez csupán arra utal, hogy a Rómában tartózkodó követek, akiknek folyamatos utasításokat küldtek Budáról, az ügy részleteiről tájékoztatják a Szentatyát. 142 Kasza: Egy korszakváltás 52-59, 237-238. 143 Salonen-Hanska: Entering a Clerical Career 208. 106
