Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Fedeles Tamás: "Ad Omnes Sacros Ordines Promoveri". Győri egyházmegyések római szentelési ügyei a késő középkorban
FEDELES TAMAS „AD OMNES SACROS ORDINES PROMOVERI' Mindazonáltal a Mohácsot közvetlenül megelőző években sem kellett feltétlenül Rómába utazni a gyors szentelés érdekében, hiszen a pápai legátusok olyan felhatalmazással rendelkeztek, amely lehetővé tette a kandidálok számára, hogy a kánonilag előírt időszakokon kívül, akár egyazon napon valamennyi rendet felvegyék.144 Tommaso de Vio bíboros, legatus de latere felhatalmazása alapján Nyalkái Albert sebastei püspök,145 győri suffraganeus a győri székesegyház oldalához épített Szentháromság-kápolnában szentelte öt napon belül alszerpappá, diakónussá, végül pedig presbiterré Körmendi Rozsos Mátyás fia János győri egyházmegyés akolitust 1523 novemberében.146 Amint az előzőekben láthattuk a vizsgált korszakban a győri egyházmegyések közül is többen az Örök Városban vették fel az egyházi rendek egyes fokozatait. Arányuk ugyan viszonylag alacsony volt a magyar egyházmegyék összevetésében, ám római jelenlétük többé-kevésbé folyamatosnak tekinthető. A római szentelés közkeletű gyakorlata pedig néhány soproni polgár végrendeletében is tetten érhető,147 amely jelenség arra hívja fel a figyelmet, hogy nem szükségszerű minden kúriai szentelés hátterében a devóción túlmutató indokok után kutatnunk. A következőkben immár kizárólag azon győri egyházmegyés klerikusokra összpontosítunk, akik a Camera Apostolica szervezte ordinációkon vették fel az egyházi ordók egyes fokozatait. Kronológiai és topográfiai jellemzők A jelen tanulmány keretei között vizsgált 33 személy közül 29 fő ordinációjára került sor a Kúriában, míg a fennmaradó négy klerikus számára egyaránt szentelési engedélyt állítottak ki az Apostoli Kamarában. 1436 februárjában három, míg március elején egy győri egyházmegyés érkezett személyesen vagy képviselője által juttatta el kérését az ekkor Firenzében tartózkodó pápai udvarba. A Kúriát a firenzei Santa Maria Novella konventben helyezték el, így a pápa lakosztályai mellett itt működött a két legfontosabb kormányszerv: a Camera és a Cancellaria Apostolica is.148 Az első három, azonos napon kiállított dimmisoria szövege arra utal, hogy valamilyen ellentét állhatott fent a kandidálok és saját püspökük között, esetleg valamit el kívántak titkolni, ezért kérvényezték, hogy bármely katolikus főpaptól valamennyi szent rendet felvegyék. Az oklevél csak általánosan utalt a kiállítás okára, jelesül, hogy a kérvényező saját ordináriusához nem fordulhat (ordinarium tuum propter hoc accedere commode non poteris), amely egyébként közkeletű szófordulatnak számított a kúriai gyakorlatban.149 A Seltszam Farkas számára kiállított dokumentumban az említettnél konkrétabb indítékra bukkanunk, ugyanis ő a győri püspöki szék üresedésére hivatkozva (in ip-144 Csepregi: A magyarországi reformáció 138. 1451517 és 1525 között győri segédpüspök. C. Tóth: Főpapi archontológia 74.; személyére 1.: Köblös: Az egyházi középréteg 412-413/108. sz. 146 ETE1.103. sz.; MNL OL DF 200599. 147Házi: Sopron szabad királyi város II/l. 58-59/85. sz. (1438); Uo. 314-316/100. sz. (1509); Uo. 333-334/112. sz. (1515); Nemes: Sopron-Róma 263. 148 Boschetto: Societa e cultura 56-57. 149 ASV Cam. Ap. Libr. format, vol. 2., föl. 20v, 21r. 107
