Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)
Kerny Terézia†: Rómer Flóris közgyűjteményi hagyatéka, javaslat egy repertóriumra
KERNY TERÉZIA RÖMER FLÓRIS KÖZGYŰJTEMÉNYI HAGYATÉKA, JAVASLAT ... A bőrbe kötött, monogrammal ellátott noteszekről egyébként maga Römer Floris adott tájékoztatást először A Bakony című elhíresült könyvében.38 Az 1858-tól 1888-ig vezetett úti jegyzőkönyvek száma az évek, évtizedek során folyamatosan gyarapodott, halálakor 46 darabot számlált. Annyira elhíresültek, hogy egyik kései fényképén is e jegyzetfüzetek egyikével látható. Halálát követően csakhamar megindult az érdeklődés irántuk. 1898-ban például Téglás Gábor „boldogult Römer Floris jegyzeteit kérte áttanulmányozás végett”.39 A jegyzőkönyvekről Tombor Ilona, az Országos Műemléki Felügyelőség művészettörténész könyvtárosa 1953-ban előadást tartott a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulatban, mely 1954-ben a Művészettörténeti Értesítőben is megjelent.40 Az 1950-es években még Csemyánszky Mária foglalkozott velük a Művészettörténeti Munkaközösség, majd a Művészettörténeti Dokumentációs Központ megbízásából, és regesztákat készített a jegyzőkönyvekről. Gyűjtése 1969-től az MTA Művészettörténeti Kutató Csoport Levéltári Regesztagyűjteményébe került, melyeknek az adja meg ma a felbecsülhetetlen értékét, hogy annak a négy jegyzőkönyvnek a tartalma is megtalálható benne, melyek időközben elkallódtak, így kizárólag ezeken a cédulákon olvasható az elveszett füzetek tartalma. Sokat köszönhet a kutatás feldolgozásuk terén Bolla Veronikának, aki szakdolgozatában elkészítette mutatójukat. Jegyzékét utóbb Sodor Alajos egészítette ki, s adta ki sokszorosított formában a Budapesti Műszaki Egyetemen.41 Talán mondanom sem kell, e kiadvány percek alatt eltűnt. Mint kutatási segédletet érdemes lenne digitalizálni.42 A jegyzőkönyveket ugyanis folyamatosan használják a kutatók, mert gyakorlatilag megkerülhetetlenek egy-egy műemlék dokumentációjának elkészítésénél, régészeti ásatásnál, akárcsak Genthon István (ugyancsak kéziratban maradt) műemléki bibliográfiája. Legyen elég ezen a helyen csupán Matuz Edit Csongrád és Heves megyére43 valamint Pest-Budára,44 vagy Koppány Tibor A Balaton környékének műemlékeiben45 közölt feljegyzéseire utalni. A hivatal az 1990-es években a jegyzőkönyvek lapjairól, állaguk megóvása végett Barka Gábor fényképésszel pozitív felvételeket készíttetett. Jelenleg kizárólag ezek a fotók használhatók tanulmányozásukhoz.46 Valter Ilona, aki több tanulmányt is szentelt Rómer munkásságának, vetette fel először a jegyzőkönyvek kritikai kiadását. Ebből mindössze egyetlen egy valósult meg: a Somogy, Veszprém, Zala megyék emlékeit tartalmazó, 1861-ből származó füzet.47 A kötetet, melynek tipográfiai megszerkesztése nem kis feladatott róhatott tördelőjére, alapos jegyzetapparátus kíséri, mely természetesen nem tért (térhet) ki mindenre, vagy csupán sommásan, korábbi szakirodalom alapján. Ez a tény jogosan fölveti, hogy van-e értelme egyáltalán kritikai kiadásuknak? A Rómer által lejegyzett hatalmas természettudományi érdekeltségű anyag, az ittott hányódó, azóta elpusztult kőfaragványok, kortárs személyekre vonatkozó utalások ugyanis korunk kutatója számára már többnyire értelmezhetetlenek, s fölfejthetetlenek. Több értelme lenne szerintem digitális feldolgozásuknak, egyrészt így mindenki számára hozzáférhetővé, másrészt pedig könnyebben olvashatóbbá válnának a megsárgult, mára már alig-alig kisilabizálható lapok.48 Átböngészésüket min171
