Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)
Kerny Terézia†: Rómer Flóris közgyűjteményi hagyatéka, javaslat egy repertóriumra
ARRABONA 2014. 52 TANULMÁNYOK konkrétan a személyével. 1965-ben az Acta Achaeologicaban és a Műemlékvédelemben jelent meg Banner János megemlékezése.13 Az Arrabonában 1960-ban Uzsoki András,14 1966-tól 1972-ig pedig Kőhegyi Mihály tett közzé folyamatosan kiadatlan dokumentumokat az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárából.15 A kutatástörténetben áttörést a Glatz Ferenc által szerkesztett Történetírók tára sorozat egyik kötete jelentette 1981-ben, mely ismét ráirányította a figyelmet a XIX. századi egyháztörténet kiemelkedő személyiségeire.16 Fontos állomás 1988-ban a Műemlékvédelem nívós tanulmányokat tartalmazó ünnepi száma, amely már a következő évben esedékes centenáriumi halálozási évfordulóra készült.17 1989-ben a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat szervezett emlékülést a Kossuth Klubban, egykori alapítójának emlékére. Az elhangzott előadások némi késéssel, 1991-ben jelentek meg az Archaeologiai Értesítő hasábjain.18 1990. március 18-án ugyancsak a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat képviselői, Bóna István, Fitz Jenő, Fodor István, Kubinyi András, Selmeci László és Tóth Endre megkoszorúzták Rómer Flóris aquincumi emléktábláját. Az elmúlt húsz év legeredetibb, legtartalmasabb és legizgalmasabb összefoglalása — véleményem szerint — R. Várkonyi Ágnes tollából született az 1996-ban, a pannonhalmi bencés apátság millenniumára megjelentetett Mons Sacer katalógus második kötetében. A már korábban ismert irodalom és kéziratos anyag mellett új forrásokat, nevezetesen az MTA Könyvtárának Kézirattárában föllelhető, addig azonban figyelmen kívül hagyott Rómer-leveleket és kéziratokat is hasznosította tanulmányához.19 Papp Júlia a már idézett „Emberek és nem frakkok” első kötetében írt róla még részletesebb összefoglalást.20 A Császár László kezdeményezésére megindított, A magyar műemlékvédelem nagyjai című új sorozatban Valter Ilona jelentetett meg Rómer munkásságáról egy kis kötetet.21 Kumlik Emil monográfiája után ez volt az első önálló könyv róla. 2000-ben Kerny Terézia és Serfőző Szabolcs foglalta össze röviden munkásságát az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének Levéltári Regesztagyűjteményéről kiadott repertóriumban, részletes bibliográfiával és a hagyaték akkor ismert őrzési helyeinek felsorolásával, fölvetve egy majdani közgyűjteményi repertórium összeállításának szükségességét is.22 Nem tartozik szorosan a kutatástörténethez, de ezen a helyen érdemes megemlékezni arról, hogy 1972-ben faragta ki vörös márványból Borsos Miklós Rómer Flóris büsztjét, melynek bronz másolatát majd a rendszerváltás után, 1990. június 2-án avatják fel Győrött a Széchenyi téren, a Xántus János Múzeum előtt. Budapesten, Veszprémben és Győrött utcát neveztek el róla. 2009-ben az Ösvénytaposó Baráti Társaság Rómer Flóris emlékűt jelvényszerző, 72,5 km távú túramozgalmat indított el a Bakonyban. Győrött a 708. számú cserkészcsapat vette fel nevét a rendszerváltás után. A győri Xántus János Múzeum és a Városi Művészeti Múzeum az összeolvasztás után, 2013-tól, méltó emléket állítva alapítójának, Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum névvel működik tovább. 168
