Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)
Kerny Terézia†: Rómer Flóris közgyűjteményi hagyatéka, javaslat egy repertóriumra
KERNY TERÉZIA RÖMER FLÓRIS KÖZGYŰJTEMÉNYI HAGYATÉKA, JAVASLAT... A hagyaték őrzési helyei és feldolgozásának jelenlegi állapota Rómer Flóris végrendeletileg intézkedett23 hatalmas szellemi és tárgyi hagyatékának későbbi sorsáról. Az anyag legjelentősebb része a Műemlékek Országos Bizottságába, a pozsonyi Városi Múzeumba, a nagyváradi Püspöki Levéltárba, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárába került. Nem csekély a hagyaték azon része sem azonban, mely más fővárosi, illetve vidéki közgyűjteménybe, egyházi levéltárba jutott. Rómer ugyanis élete folyamán — mint ez köztudomású — számos állást, hivatalt töltött be, s a különböző munkahelyein keletkezett iktatott iratanyag, az ország szinte valamennyi akkor létező múzeumával folytatott levelezése értelemszerűen az adott intézménynél maradt. Ezért bárhol előfordulhat még tetemes mennyiségű akta, följegyzés, levél, rajz és tárgyi emlék (hagyaték alatt én nem pusztán egy-egy nagyobb állagot, hanem minden vele kapcsolatos dokumentumot és emléket értek). E meglehetősen tetemes hagyatékról szintén Rumlik Emil írt először. A szerző már hivatkozott művében az 1867-ben alapított pozsonyi Városi Múzeumba került anyagot ismertette röviden,24 de egy mondat erejéig kitért a Műemlékek Országos Bizottságába jutott hagyatékra is. Ezért előadásomat én is ezekkel a gyűjteményekkel kezdem: Pozsony, Városi Múzeum (Múzeum mesta Bratislavy) Rómer Flóris szülővárosába, Pozsonyba — ahol 1845-től az akadémián a természetrajzot is oktatta — rokona, Könyöki József révén került egy jelentős menynyiségű hagyaték, mely Rumlik Emil információi és kutatásai szerint .jókora kéziratcsomót és több értékes ereklyéjét” tartalmazta. Ezek között felsorolta cipészmester apjának cégérképét, autográf önéletrajzi töredékét, tanítványára, József főhercegre vonatkozó adatait, latin chronosztichonos verseit, az 1849-ben a josefstadti börtönben viselt vas lábbilincseit, egy fából faragott cukorszelencét, több rajzát és festményét. A josefstadti és olmützi börtönökben gyártott rabmunkákra Rumlik külön kitért: „Rómer Flóris idejét a börtönben részint komoly tanulmányokkal, részint rajzolással és festéssel vagy pedig csecsebecsék készítésével töltötte.”25 „Cartonage munkáinak egy darabja a pozsonyi Városi Múzeumban: keménypapír doboz, Rómer josefstadti celláját ábrázolja nyírfakéregpapírból, oldalán 107 névvel.”26 „Lánc alakú, halcsontból és lószőrből készült nyakék Rönyöki Józsefné, szül. Laczkovics Ida birtokában.”27 Rumlik megemlékezett még — alighanem Jedlik Ányos hatására — Rómer saját készítésű, a pozsonyi dóm koronájára szerelt villámhárítójáról, mely monográfiájának írásakor még tökéletesen működött.28 1985-ben Szabó Júlia (1939-2004) a XIX. századi magyar festészetről írt könyvében egy tengerparti csendéletét mutatta be a gyűjteményből, de ezen kívül utalt, bár konkrét adatok nélkül, „rajz és festménysorozatára is”.29 2009-ben Zuzana Francová, a múzeum munkatársa azonosította a Rumlik Emil által följegyzett Rómer-ereklyéket, rabmunkákat, családi használati tárgyakat, s közölte azokat színes fényké-169
