Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Szőnyi Eszter: Előszó helyett. Rómer Flóris, a múzeumalapító
ARRABONA 2013.51. TANULMÁNYOK „Ne mondja tán valaki, ha múzeumot akarok nézni, elmegyek Bécsbe vagy Pestre, és nem keresem az ilyen zugintézetben? Aki így gondolkodik Uraim, az sohase menjen a Győri színházba, casinóba, kereskedelmi gyűldébe se, mert ezeknél tán tekintélyesebbet láthat a fent nevezett egyéb városokban is! És mégis bátorkodom állítani, hogy magyarnak és főleg győrinek érdekesebb lesz a győri terménytárt megtekinteni, ha az idővel olyan lesz, amilyenné tenni akarjuk és fogjuk is — mint akár a bécsit, akár a párizsit.” Első lépésként — a felsőbb rendelkezésként javasolt — oktatási célokat szolgáló szertárat akarta bővíteni. A szertár anyaga ekkor még szinte kizárólag természettudományos anyagot tartalmazott: ásványokat, kövületeket, növényeket, csigákat-kagylókat, madarakat és madárfészkeket, valamint néhány kitömött emlősállatot, összesen mintegy 800 darabot. Néhány régi pénz is akadt a gyűjteményben, ehhez az 1858-as tanév folyamán a pannonhalmi gyűjteményből még újabb darabokat is kaptak, így a tanév végére a numizmatikai anyag már 1238 darabra szaporodott. 45 db egyéb régiségről is említést tesz a leltár. Az 1858-as nyári szünetben ismét gyűjtőútra indult Rómer. Először Tata környékét, majd Dél-Magyarországot és Erdélyt járta be. Útjáról 13 ládányi anyagot küldött a gimnáziumba. Ennek elhelyezésére a korábbi szűk és dohos földszinti helység már nem volt elegendő, így a kibővült gyűjtemény számára a második emeleten jelöltek ki helyet. A lelkes gyűjtőmunkát a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium írásbeli dicsérettel honorálta Rómer és a terménytár létrehozásában részes kollégái felé, a gimnázium tanári kara pedig a Győri Közlönynek mondott köszönetét a felhívások közzétételéért. (Győri Közlöny, 1858. 34. és 61. szám) A minisztériumi dicséret és a gyűjtemény nagymértékű bővülése után 1858 novemberében a tanári kar elérkezettnek látta az időt a gyűjtés kiterjesztésére és legalizálásának biztosítására. Ezért jegyzőkönyvben kérte a minisztériumot hogy a községi elöljáróknak tegyék kötelezővé a régiségek bejelentését és a gyűjteménybe juttatását. Ez a jegyzőkönyv indította el azt a folyamatot, amely a múzeum hivatalos alapításához vezetett. 1859. május 6-án, tehát éppen ma 150 éve, az építészeti emlékek kutatására és fenntartására ügyelő császári és királyi középponti bizottmány a győri bencés gimnáziumot a környékbeli régiségek gyűjtőhelyéül jelölte ki. Egy hónap múlva Rómer Flórist tudományos és szervezőmunkája elismeréséül a fenti bizottmány tagjai közé választotta. A hatóság támogatásával Rómer lelkes szervezőmunkája eredményeképpen tehát lehetővé vált, hogy Győr megyéből a leletek elsősorban a győri bencés gyűjteménybe — Magyarország első vidéki múzeumába — kerüljenek. Alapításakor a múzeum gyűjteménye 5289 db természettudományos és 1812 db régészeti (főként numizmatikai) darabból állt. A régészeti gyűjtemény anyagát szegényesnek és hiányosnak érezte. A Győri Közlönyben közzétett felhívásban (Győri Közlöny, 1859. 69. szám) azonban úgy találta, hogy még mindig nem 8
