Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Prohászka Péter: Rómer Flóris és a budapesti VIII. Ősrégészeti és Embertani Kongresszus előkészületei
PROHÁSZKA PÉTER RÖMER FLÓRIS ÉS A BUDAPESTI VIII. ŐSRÉGÉSZETI ÉS EMBERTANI... Prohászka Péter RÖMER FLÓRIS ÉS A BUDAPESTI VIII. ŐSRÉGÉSZETI ÉS EMBERTANI KONGRESSZUS ELŐKÉSZÜLETEI Bevezetés Römer Flóris tudományos és szakmai pályafutásának csúcsát kétségtelenül az 1876. szeptember 4. és 9. között Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett VIII. Ősrégészeti és Embertani Kongresszussal érte el,1 melynek legfőbb szervezője és rendezője egyaránt ő volt, amint azt nekrológjában az egykori tanítvány, majd múzeumi munkatárs, Hampel József is kiemelte: „Tudományos pályáján 1876-ban érte el a legnagyobb sikert és elismerést s azt azon tudománynak köszöné, mely felé legkésőbb fordult: az őskori archaeologiának.” (Hampel 1891, 37 (437).) Römer sokat dolgozott annak érdekében, hogy a konferencia és a hozzá kapcsolódó kiállítás a hazai mellett nemzetközi sikerrel záruljon. A konferencia szervezésével kapcsolatos elfoglaltságairól ismét Hampel Józsefet szükséges idézni, aki fiatal emberként végig segítségére volt mesterének e felelősségteljes munkában: „... másfél évet életéből teljesen ez ügynek szentelt és ez idő alatt akkora tevékenységet fejtett ki, a minőre csak ő volt képes. Járt kelt az országban, buzdított és gyűjtött, rendezett ásatásokat, folytatott ezernyi számra menő levelezést, gyűjtötte mindenünnen Magyarország ősrégészeti térképére az adatokat és végezte a szervezéssel és administratioval járó ezernyi kicsi és nagy dolgokat.” (Hampel 1891, 38 (438).) Römer Flóris és a Congrés International d’Anthropologie et dArchéologie Préhistoriques A Congrés International d’Anthropologie et d’Archéologie Préhistoriques a XIX. század legnagyobb nemzetközi ősrégészettel és embertannal foglalkozó kongreszszusa volt, amelyen a korszak meghatározó szakemberei vettek részt. A megrendező ország napilapjai, valamint a külföldi sajtó is élénk figyelemmel kísérte az elhangzott előadásokat, illetve a kongresszus eseményeit. A kongresszus életre hívásában olasz és francia tudósok játszottak meghatározó szerepet. 1865. szeptemberében a Société Italienne des Sciences naturelles őstörténeti szekciójának tagjai Giovanni Capellini (1833-1922) olasz geológus és paleontológus vezetésével La Speziában határozták el egy olyan kongresszus életre hívását (Congrés 1868, 2.; Sommer 2006,17.; Mortillet 1866,123.), amelynek célja a nemzetközi őstörténeti és embertani kutatások bemutatása.2 Az első kongresszus a svájci Neuchátelben 1866. augusztus 23. és 25. között került megrendezésre még Congrés Paléoethnologique néven (Mortillet 1866,136.) A szervezésben tevékenyen részt vállalt azonban már a francia ősrégész Louis Laurent Gabriel de Mortillet (1821-1898), aki a későbbi kongresszusok meghatározó alakjává vált. (Mortillet 1866, 123.; Congrés 87
