Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Prohászka Péter: Rómer Flóris és a budapesti VIII. Ősrégészeti és Embertani Kongresszus előkészületei
ARRABONA 2013. 51. TANULMÁNYOK 1868, 3.) Neuchätelben összejött ősrégészek és antropológusok céljukat a következőképpen fogalmazták meg: „Vous avez bien voulu consentir a vous ranger modestement au nombre de nos sections, et, par la, vous nous dispensez de l’embarras trés grand de vous offrir des résultats scientifiques dignes de l’attention d’une Société.” (Mortillet 1866,123.) Már La Speziában eldőlt, hogy Neuchátel után a következő kongresszust Párizsban a világkiállítás alkalmából és ideje alatt rendezik meg.3 A kongresszust kezdetben évente, 1872-től kétévente, majd 1876-tól rendszertelenül rendezték meg Európa különböző országaiban és városaiban. (Sommer 2006, 17; Rómer 1868) Ugyan már az első két találkozón franciául hangzottak el az előadások, azonban a kongresszus hivatalos nyelve csak 1871-től lett a francia. (Sommer 2006, 19.) A kongresszus ideje alatt a kutatók és érdeklődők különféle tematikus üléseken vettek részt, ahol bemutatták a kutatási eredményeket, valamint élénk vita bontakozott ki. A kongresszus mellett a fogadó ország kiállítással törekedett a régészeti leletanyagának bemutatására, illetve kirándulásokat szervezett a résztvevőknek a fontosabb és érdekesebb lelőhelyekre. Rómer Flóris a magyar parlament és a kormány felhatalmazásából és támogatásával vett részt a párizsi világkiállításon, ahol Magyarországnak kiváló alkalom kínálkozott az önálló bemutatkozásra. Rómer feladata a magyarországi leletanyagból egy régészeti kiállítás összeállítása és annak párizsi megrendezése volt, amely miatt több hónapot töltött Franciaországban. (Hampel 1891, 26 (426).) A kiállítás és a hozzá készített francia nyelvű vezető igen nagy sikert ért el a látogatók körében. (Hampel 1891, 26 (426).) Sikerült továbbá igen jó kapcsolatokat kiépítenie az ott lévő francia és külföldi tudósokkal, muzeológusokkal és az ősrégészet meghatározó alakjaival. Ráadásul ezen személyek körében olyan tekintélyre tett szert, hogy több összejövetelükre és tanácskozásuk is meghívták, mint például 1867. május 29-én estére Felemonov orosz múzeumigazgatóhoz, ahol több külföldi szaktekintéllyel egy nemzetközi régészeti társulat létrehozásáról tárgyaltak.4 E találkozóról 1867. június 5.-i levelében a következőképpen számolt be Ipolyi Arnoldnak: „Egyébiránt keletkezőben van egy más association internationale, mellyel az idegen országok itt levő archeologjai kezdeményeztek, és Viollet-le-Dru elnöksége alatt nem sokára munkálkodását kezdeni is fogja, melynek czélja más országokban is gyűléseket tartani és archéologiai kiállításokat rendezni.”5 Valószínűleg kinti tartózkodása alatt jelentkezett Rómer az augusztus 17. és 30. között megrendezésre kerülő kongresszusra (Congres 1868, 9-11., 22.), melyen magyar részről még Henszlmann Imre (Congres 1868, 18.) és Ipolyi Arnold (Congres 1868, 23.) vettek részt. Rómer augusztus 29-én adott elő „Apercu sur l’etude des temps préhistoriques en Hongrie” címmel (Rómer 1868), bemutatva a hazai bronz és vaskor emlékeit, amely a kongresszus kötetében meg is jelent. (Congres 1868, 331-336; Rumlik 1907, 83. j.) Előadása a magyar őskorról komoly elismerést aratott, és mint arra Hampel felhívja a figyelmet: 88
