Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Dékány Ferenc: "Nálam a tett az eszmétől csak kis lépésnyire fekszik…"
Dékány Ferenc „Nálam a tett az eszmétől csak kis lépésnyire fekszik...” RÓMER FLÓRIS, A BENCÉS TANÁR1 Rómer Flóris Ferencet a tudományos köztudat, hosszú hallgatás után, a magyar művészettörténet és régészet nagy úttörőjeként tartja számon. Kevéssé köztudott azonban az a tény, hogy alkotó életének első felében a természettudományokkal is komolyan foglalkozott. Ezek az ismeretek később a pozitivista és ökológiai szemlélet előnyeivel gazdagították történészi munkáit. A következőkben Romért, a bencés tanárt és természetkutatót szeretném bemutatni. Előzmények II. József császár halála után az általa feloszlatott szerzetesrendeket I. Ferenc császár 1802-ben visszaállította. A bencések az elkövetkező évtizedekben nyolc iskolát vettek át Győrben, Sopronban, Pápán, Nagyszombaton, Esztergomban, Pozsonyban, Komáromban és Kőszegen. A harminc évig feloszlatott, létszámában megfogyatkozott, elöregedett monasztikus közösség szinte a lehetetlenre vállalkozott, amikor iskolákat vett át. A kegyelemben bízó bátorság azonban nem volt haszontalan. A XIX. század elején olyan fiatalok léptek a bencések közé, akik nem csupán a középfokú képzés igényeinek feleltek meg, hanem a legmagasabb tudományos követelményeknek is. Czuczor Gergely a nyelvészetben, Jedlik Ányos a fizikában, Rómer Flóris a régészetben, Rónay Jácint a tudományos ismeretterjesztésben alkotott maradandót. Ezeket a „nagyokat” a hazaszeretet is összekapcsolta. Mindegyikük részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, és többségük börtönt vagy számkivetést is szenvedett. Sajnos az is igaz, hogy Jedlik Ányoson kívül mindegyikük a bencés rend kötelékén kívül halt meg, mindez azonban nem kisebbíti Rómernek és társainak az érdemeit. A tanár Rómer Flóris természetszeretete, minden bizonnyal, diákéveinek élményeiből forrásozott. Pannonhalma, Bakonybél és Tihany környezete, az erdőkben, kertekben tett „tanulmányi” kirándulások és séták, olvasmányai, Jedlik Ányos előadásai, mind a természettudományok iránti érdeklődést segítették elő. Győrben, bár kezdetben magyart és latint tanított, elöljárói hamar felismerték, hogy a természetrajz oktatása területén nagyobb hasznát vehetik képességeinek. Tanári módszere rendkívül egyszerű, de eredményes volt és ma is korszerűnek mondható. Gazdagította az iskola gyűjteményeit, szemléltetett, diákjait a terepen, kirándulás közben okította. Ebből az időszakból származik az a 92 db herbáriumi lap, melyeket az 1843-1845 közötti években bizonyíthatóan Rómer DÉKÁNY FERENC___________„NÁLAM A TETT AZ ESZMÉTŐL CSAK KIS LÉPÉSNYIRE FEKSZIK.. 341
