Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Dékány Ferenc: "Nálam a tett az eszmétől csak kis lépésnyire fekszik…"
ARRABONA 2013. 51. TANULMÁNYOK gyűjtött Győr környékén és a Bakonyban. (1. kép) Pozsonyban ugyanezt a tevékenységet folytatta: rendezte és bővítette a természetrajzi múzeumot, gyakran tanított a természetben, sőt füvészkertet is létesített a saját költségén. A Koronáiból származó, a Győri Bencés Gimnázium Természetrajzi szertárában található, Méhkerti-Milkovich Herbáriumban négy, Rómer által a Tátrában gyűjtött növény található. Talán a pozsonyi időszakra emlékezik Bakony című művében: „Ismertem tanárt, ki egy város diszkertjében fűvészi csoportokat ültetett, ezeket táblácskákkal kijelölvén azon örömben részesült, hogy az emberek mint a raj körülvették és tanulmányozták a szerény ültetvényt. A tanár magán-órákon szerzett pénzével fizeté a kertészt, és lelkes diákjai segítségével tisztogatja és munkálja vala ültetményét; s íme jön egy bölcs tanácsos és kiveti, hány marék szénával termett volna több a tudomány kedvéért elfoglalt téren, és mennyi vagyonhiányt 1. kép Asplenium ruta-muraria L., kövi fodorka, Rómer Flóris gyűjtése, Csesznek, 1845. április hoz a városnak az egy-két ölet elfoglaló fűvészkert!” (Rómer 1860, 76.) Szerencsére diákjai megértőbbek voltak, róluk egy levelében így ír: „Egy örömöm tanítványimban, kik valóban derék fiúk, s hozzám mint igaz barátjukhoz tisztelettel ragaszkodnak.”(Rómer és Ebenhöch levelezése, Győr Egyházmegyei Könyvtár Kézirattára 3. levél) Közülük is kiemelkedett Ebenhöch Ferenc, akinek később „A Bakony” című művét ajánlotta, valamint a nádor fia, József főherceg, akinek nevelését a szabadságharc szakítja meg. „October havában megkínáltattam a második nevelő állásával a főhercegnél. De a haza parancsolt... — elhagytam a kolostort, a fényes udvari szolgálatot — hogy a posonyi kaszárnyában a magyar király katonái közé közlegényképen beálljak...” (Kumlik 1907, 45.) A szabadságharc és a fogság évei után Rómer Flóris nyilvános tanítást nem, csupán nevelői feladatokat vállalhatott. Ebben az időben járt az Erdődy család Varasd megyei birtokán, itt fedezte föl a remetineczi halkövületeket, és tette paleontológiailag nevezetes lelőhellyé Radoboj környékét. 342
