Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Varga József: "Arany papnak - fakehely"
ARRABONA 2013.51. TANULMÁNYOK lékbeszédében többek között így fogalmazott egykori tanáráról: „Tudományos pályámon önzetlen támogatását, a magánéletben pedig őszinte barátságát és atyai jóindulatát élveztem.” (Hampel 1891) És e sort sokáig folytathatnánk. De a jeles tanítványok közül ki kell emelnünk a már többször emlegetett József főherceget. Rómer megszerette a rá bízott, 15 éves, nyíltszívű tanítványt. A tisztelet és szeretet kölcsönös volt: egész életükre szóló bensőséges viszony alakult ki köztük. 1860-ban például Rómer elküldte egykori tanítványa számára első, kirobbanó sikert aratott munkáját (A Bakony), aki ezt így köszönte meg. E könyv „nekem annál is becsesebb, mert szeretett tanítóm emléke. Legyen meggyőződve arról, hogy váltig köszönettel és örömmel emlékezendek azon szép napokra, melyeket jobb időkben, gyermekkoromban töltöttünk együtt...’’(Rumlik 1907, 78. ) József főherceg — Rómer hatására — maga is az archeológia híve lett. Kezdetben a Margit-szigeten (mely az ő birtokuk volt) kiásott leleteket küldte el Rómernek, később Alcsúton maga is rendezett ásatásokat, melyről szakszerű jelentéseket készített, és elküldte volt tanárának, aki azt folyamatosan megjelentette.23 A Pozsony környékén tett együttes felfedező utak, botanikai séták sem múltak el nyom nélkül. A főherceg többször is megemlítette leveleiben, melyekben legtöbbször „Kedves Atyám Uram!”-nak szólította egykori mesterét, s „Váltig legőszintébb háladatos tanítványa” aláírással zárta sorait. (Börzsönyi 1911, 1-40.) 1879. március 23-án például így írt: „Sokszor, ha fiaimmal botanizálunk vagy bogarászunk, és bennük a természet iránt látom ébredni az érdekeltséget, a tudásvágyat, visszaemlékezem azon boldog órákra, mikor Pozsony kies vidékén kedvenc tanárommal együtt gyűjtöttünk. Az akkor kifejlődött rokonszenv nőttön-nőtt és oly érzéssé vált, melyet sem helyi, sem időviszonyok nem törölhetnek el és mely a higgadtabb kor megfontolása mellett mind inkább megszilárdul a kebelben.” (Rumlik 1907, 78-81.) Felnőtt korában is sok témában kikérte Rómer tanácsát, nem csupán az archeológiái és botanikai kérdésekben, de még gyermekei nevelőinek24 kiválasztásakor is egykori tanára véleményére támaszkodott. S hogy valóban így volt, arra bizonyíték az a tény, hogy később is többször volt látogatója Rómer az alcsúti kastélynak. Sőt Még „Rómer-szoba” is volt a kastélyban, melyről Jókai írt, amikor 1884 októberében Alcsúton járt a főhercegnél „Romano csibakéro sziklaribe” dolgában, s részt vett a szüreti munkálatokban. Erről így tudósította olvasóit: „Ebéd után hozzáláttunk a szüreteléshez (így jó az), s egy egészséges séta után én eltűntem Rómer Flóris szobájába (úgy hívják azt, ahová bekvártélyoztak), s ott nekiültem regényt írni.” (Jókai 2014, 178-182.) Olvastuk Rómer egyik ifjúkori írásában a szülőkhöz címzett intelmét: „Előbb hasznosra kell a’ gyermeket oktatni, ’s már ha tett előmenetelt, lehet mázos míveltséget reája kennetek.” Érdekes, hogy a főhercegi család tagjai is kitanultak egyegy mesterséget, József főherceg például megtanult esztergálni. E tudásának eredménye volt a címben is szereplő fakehely, melyet 1872-ben saját kezűleg esztergált amerikai fekete diófából. (Rumlik 1907, 78-81.) Erre véste az „Arany pap336
