Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)

Varga József: "Arany papnak - fakehely"

VARGA JÓZSEF

„ARANY PAPNAK - FAKEHELY”

nak — fakehely” szöveget. A serleg mellé rövid levelet is írt, mely a mester és tanítványa közti kapcsolatról sok mindent elárul a késői olvasóknak. A levél így szólt: „Juglans americana nigra a kehely fája, de termett vala hazánk hantjaiban, a classicus sírokkal telt alcsúthi kertben; római csontok trágyája növeszté sudár alakká; így került balta és véső alá, lett a pogány fából keresztény jelvény. Ha megtölti és szájához emeli, emlékezzék tanítványáról és sírásó társáról, ki minden jót kíván [...] Éljen az arany pap!”

JEGYZETEK

1 Pozsony nevezetesebb szülöttei. I. Tárca. Pozsonyvidéki Lapok. Pozsony, 1875. július 29. Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, Tudományos Irattár, Römer hagyaték (továbbiakban Rh.) К 463.

2 Römer Ferenc édesanyja a meyerlingi drámai eseményekből ismert Vetsera Mária nagyapjának, Vetsera Bernátnak rokona.

3 Römer Ferenc II. osztályos humángimnáziumi tanuló költői gyakorlata. Pozson, folyó év márciusában, 1830. (Kumlik 1907,17.)

4 А XIX. sz. közepét közvetlenül megelőző időszakban a középszintű oktatás három szinten történt. Kisgimnáziumban (itt a 9-14 éves fiúk elsősorban latin nyelvet, továbbá matematikát tanultak), nagygimnáziumban (14-16 éves fiúknak a teljes latin nyelvtudomány mellett latin poétikát, retorikát, latin prózai és költői műveket, továbbá matematikát és történelem-földrajz tantárgypárost tanítottak) és bölcseleti tagozaton (nagygimnáziumokra épülő eleinte 3, később 2 éves akadémiai részleg, első évében rendszeres és teljes logikát, a második évben a mai fizikánál szélesebb körű ’physika’-t, matematikát és geometriát, a harmadik évben etika-metafizikát, továbbá világtörténelem-világföldrajzot tanulmányoztak) folyt az oktatás. A 6 osztályos nagygimnáziumot a vele szorosabb szervezeti egységbe kapcsolt 2 éves akadémiai bölcselet tagozattal együtt nevezték főgimnáziumnak. (Mészáros 1995, 5-14.)

5 A katolikus iskolaügyben általános, összefoglaló értelemben a gimnáziumokra és akadémiákra is alkalmazták ezt az elnevezést; az akadémiák önálló intézményként működtetett bölcseleti fakultását is így nevezték, de a latin nyelvű katolikus tanügyi iratokban a ’lyceum’ a nyolcosztályos főgimnáziumok megjelölése. (Mészáros 1995, 9.)

6 Életrajzát idézi Kumlik 1907, 27.

7 Ezt a villámhárítót 1905-ben, a templom restaurálásakor még teljesen épségben találták.

8 Tomcsányi Ádám\ Institutiones physikae... Pars I.—III. Pesthini, 1820-21.

9 Az 1848. április 27-én kelt VKM rendelet megszüntette a számjegyekkel történő osztályozást, bevezetve az első rendű, jeles, jó stb. fokozatokat

i° Pengőforinton.

11 A november 13-án kelt levél a Pressburger Zeitung 1848. november 17-i számában jelent meg.

12 Rómer működésének a jegyzéke. (Pannonhalma, BK 244/4.)

13 Mészáros Ferenc, akkor helytartósági titkár.

14 Még Horváth Mihály igazi magyar szellemiségű tankönyvét is kitiltották az iskolából.

15 A Latin-magyar szótár, az Elemi latin nyelvtan és a Latin mondattan c. könyvek szerzője, a latin és a görög nyelv tanára, később a MTA levelező, majd rendes tagja.

16 Jeles matematikus és fizikus, Rómer igazgatóhelyettese, majd utóda az igazgatói székben, bölcsészdoktor, később egyetemi magántanár, a Ludovika Akadémia tanára, több matematika könyv írója.

17 1860-ig a prágai egyetem magyar nyelvi lektora, bölcsészdoktor, a MTA levelező tagja, később a pesti tudományegyetemen az összehasonlító nyelvészet tanára.

18 Rh. Rómer jegyzetfüzetei XLV.

19 Rh. Rómer jegyzetfüzetei XLV:44.

20 Rómer 1872. (Korábban Győri Közlöny, 1871. december 28.)

21 1881. szeptember 27-én.

22 Később lapszerkesztő és író, a Váci Közlöny, helyi sajtótermék szerkesztője, ki nagy érdemeket szer337