Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Varga József: "Arany papnak - fakehely"
VARGA JÓZSEF „ARANY PAPNAK - FAKEHELY” természettudományok iránti érdeklődés, ezért bölcsészdoktori minősítése ellenére is őrá bízták a líceumban,5 vagyis a bencés nagygimnáziumra épülő bölcsészeti fakultáson 1843/44-től az 1845/46. tanévvégéig a fizika, a természetrajz és a gazdászat tanítását. A kiváló pedagógiai érzékkel rendelkező, minden új iránt érdeklődő, folyton kutakodó Rómer e döntést lelkes, fáradhataúan tevékenységgel viszonozta. „A tanításban a nagyon helyes, egyedül czélhoz vezető módszert használt: szemléltetett; mivel pedig a szertárak fogyatékos berendezése mellett a tárgyakon való szemléltetést az iskolában ritkán alkalmazhatta, a hiányon úgy segített, hogy tanítványait a mikor csak tehette, vitte ki a szabad természetbe és ott lépten-nyomon található élő példányok bemutatásával ismertette meg velők az állat- és növényvilágot. Ezen módszerrel nagyon megkönnyítette tanítványainak természettudományi tanulását és mellette megvolt az a megbecsülhetetlen haszna is, hogy ezzel rávezette őket az önálló búvárkodásra, melyet többen tanítványai közül szívesen folytattak későbben is.” (Börzsönyi 1911,7.) A tanítás terén elért sikerei egyértelműek. Nem véletlen, hogy amikor a pozsonyi „feltanodában” üresedés történt, 1845 nyarán Romért oda hívta meg tanítani dr. Cherrier Miklós. Ő maga önéletrajzi írásában természetes szerénységgel ezt nem igazából a siker elismeréseként rögzítette. így írt erről: „üresedésbe jővén a posonyi physika tanszék, a főapát az öregebb tanárokat kínálta meg a cathedrával, és mikor azt elfogadni vonakodtak, végre engem nevezett ki, bár posonyi akadémiai collegák előre restellték, hogy ily fiatal tanár kockáztassa az akadémiai tanárság tekintélyét”.6 Oktatói tevékenységével azonban csak nőtt az akadémia elismertsége. Élvezetes előadásaival, a szemléltetés módszerének sajátos alkalmazásával, megnyerő, barátságos, ugyanakkor szigorú és következetes tanári magatartásával csakhamar kitűnt tanártársai közül, elnyerve nem csupán a diákság, de a művelt pozsonyi polgárok rokonszenvét is. A mindössze 30 éves Rómer, akinek óráira az érdeklődő, művelt polgárok is rendszeresen bejártak, szívesen és barátságosan elbeszélgetett az óráin megjelent mágnásgyermekekkel, de a léha viselkedést, az úrhatnámságot nem tűrte szó nélkül. S mivel ebben az intézményben sem volt jobb állapotban a szertár, mint Győrben, sokszor ment tanítványaival Pozsony környékére kirándulni, együtt kutatták és gyűjtötték a növényeket. Miután pedig a kiváló madárszakértőtől, Petényi Salamontól (1799-1855) elsajátította a madarak preparálásának fogásait, a növénygyűjtemény mellé gazdag madárgyűjteményt is kialakított. De annak érdekében, hogy ne kelljen az akadémiától távolabbi helyekre menni az élővilág megismerése végett, Pozsony egyik ligetében a város vezetésének engedélyével, de a saját igyekezetével és költségén, ismerőseitől a legkülönbözőbb helyekről beszerzett növények segítségével az oktatást segítő „füvész kertet” alakított ki. Erről később így írt: „Lehet egy évtizede, hogy Pozsonyban ezen eszmét megpendítvén a városi tanács az úgy nevezett ligeti díszkertnek egy széles részét ezen czélra átengedé. Az ott úgy is található számos növényeket oktató táblácskákkal megismertetvén a nagyobb közösséggel, össze vettem és hordtam a Pozsonyvidéken előtanításra leginkább szükséges növényeket. A közönség örömmel 317
