Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Ilon Gábor: Kik és mikor temetkeztek a Bakony halomsírjaiba? Magángyűjtők és régészek Rómer Flóris nyomában
ILON GABOR KIK ÉS MIKOR TEMETKEZTEK A BAKONY HALOMSÍRJAIBA? vagy kör egységes leletanyaga figyelhető meg. Majd (Bz C/D átmenete: Kr. e. 14. század közepe: Deila Casa-Fischer 1997; Terzan-Cresnar 2014, 681-687, Fig. 24) e leletanyag egyes elemei Szlovéniában és Közép-Horvátországban a Virovitica csoportban (Dular- Savel-Tecco Hvala 2002,195., Abb. 32.; Karavanic 2011, 31., Fig. 13., Fig. 15/B/5b, d, B/6c; Murgelj 2014, Pl. 4., Pl. 6/4.), továbbá az észak-boszniai Barice-Gredani csoporton át (Dular-Savel-Tecco Hvala 2002, 206-213., 217.; Gavranovic 2014, 249., Abb. 2.) Szerbiáig (Dmitrovic 2014) az Urnamezős kultúra délkeleti perifériájáig nyomon követhetők. A Caka kultúrára jellemző, kézzel formált és némely esetekben árkok és fényezett edények Macedóniából és Dél-Albániából, de az epirusi Liatovouni-Molossia temetőjében (LH IIIB-C kori: Douzougli-Papadopoulos 2010, 22., 64., Fig. 31.) is ismertek. Ez a görög területen idegen, itáliai és balkáni (Eder 2007, 278-279.) elem is az erősödő közép-európai befolyást jelzi Epirus területén. (Douzougli-Papadopoulos 2010,18-19.) Az ilyen — árkolt, kézzel formált — kerámia megvan pl. az északnyugat görögországi Chalkikikében található, jól kutatott és feldolgozott Kastanas 13. rétegétől (LH IIIC virágzó korszak kezdete C14 mérés alapján 1170 hist. ВС és 1180 cal ВС: Weninger-Jung 2009, 379., 387., Fig. 6.). A kézzel készített-fényezett közép- és dél-itáliai típusú és a LH IIIC korai fázisára (13. század utolsó évtizedei - 12. század eleje = Kastanas 14b-a) keltezhető mykenei edénytöredékek és ezek helyi változatai (pl. Teichos Dymaion /Achaea/, Korákou /Korinthos/, Tiryns: Jung-Mehofer 2012, 181., 184.; a Szíria nyugati tengerpartján található Teli Kazelban, de Ugarit/1197/75, IIIC kezdete/ pusztulási rétegében is: Jung 2009, 42-43., Abb. 3., Abb. 5. 6; Weninger-Jung 2009, Fig. 14.) számos helyen megtalálhatók. A korongolt, szürke Velatice jellegű dél-itáliai árut pl. Teli Kazelben másolták. (Jung 2012, 112., Fig. 10; Jung-Mehofer 2012, 181.) A röviden felvillantott momentumok a Görögországba betelepülő, északról érkező, de dél-itáliai eredetű bevándorlókra (Jung-Mehofer 2012, 182.) is utalnak. Ugyanakkor a közép-európai és Kárpát-medencei eredetű bronztárgyak (pl. kardok) is megtalálhatók a Balkán-félszigeten és a Levantei-tenger környékén. így pl. a horvátországi Növi Grad na Savi és Staro Topolje depóiban (Clausing 2004, Abb. 62/A, 76/A/2), és az albániai Ban; 1. halom 162., a 13. század második fele-12. század átmenetére keltezett halomsírjából (Bodinaku 1995,265,266., Fig. 4. 7.), valamint Kakavijéből. (Prendi 1982,226., Abb. 12.1-7.) Előkerült azonban a mykenei világ északi perifériáján található Liatovouni-Molossia temetője 59. sírjából (Douzougli-Papadopoulos 2010, Fig. 6.1.) is. Az ugyancsak periferikus fekvésű achaiai Spaliareika 2. (SH IIIC középső/virágzó-késői kori) sírjának Naue II. kardja (Giannopoulos 2008, 233-237., Taf. 32. 48., Tab. 3. = Kilian-Dirlmeier В csoport = Kemenczei C típus 3-4. variáns /1988, 355., Taf. 34. 307. - Mosonszolnok, Taf. 314., Taf. 35.) Kárpát-medencei párhuzamai az ország középső és keleti részén, a Kyjatice és a Gáva kultúra uralmi területén találhatók meg. E kardtípus általam ismert egyik legtávolabbi, keleti előfordulása a törökországi Bodrun környéke (Müller-Karpe 1980, Taf. 180. J). A 153
