Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)

Ilon Gábor: Kik és mikor temetkeztek a Bakony halomsírjaiba? Magángyűjtők és régészek Rómer Flóris nyomában

ILON GÁBOR KIK ÉS MIKOR TEMETKEZTEK A BAKONY HALOMSÍRJAIBA? Ilon Gábor KIK ÉS MIKOR TEMETKEZTEK A BAKONY HALOMSÍRJAIBA? Magángyűjtők és régészek Rómer Flóris nyomában Bevezetés A Bakony-hegységben ma nyitott szemmel túrázók vagy sétálók figyelmét is felkelthetik a nagyjából szabályos kör alaprajzú, különböző átmérőjű (5-35 m) és magasságú (0,1-2,5 m) mesterséges földhalmok. (Ilon 2014, la. Tabella / Liste) Ezekből a mai napig 1373 darabot1 vettünk nyilvántartásba, de számuk hajdan ennél jóval több lehetett. Korábban és mások érdeklődését is kivívták, ezért nem kevés sírhalmot már a XIX. század közepe előtt megbolygattak a sírrablók., Ezek a földhalmok ennek következtében idővel „felszívódtak” a természeti környezetben, így e rablások megnehezítették a tudományos érdeklődéssel érkező lehetőségét, akik között az első Rómer Flóris volt. A mesterséges földhalmokat, így ezen ha­lomsírokat is 1995 óta a természetvédelmi, 2001 óta pedig az örökségvédelmi tör­vény védi. Rómer Flóris A Bakony című munkájában ezt írja: „...a műemlékek száma a kőkorból oly csekély, miszerint abból még alapos gyanúink sem lehetnek. [...] Ezen kortól tán nem messze állnak azon sírhalmok, melyek a csurgói, bántai, gyepesi2 ha­tárban láthatók; a kétes fenyőfői — a hathalmi — és a Kőris- és Somhegy közt a szű­csi határba eső kérdéses Százhalom valószínűleg ide tartoznak.” (1860,12.) Később így folytatja (Rómer 1860, 205.): „ ... Szűcsön megállapodtam, fürkészvén az itt néhány év előtt felásott sírok maradványai után. Alig pendítettem meg e tárgyat, midőn a plébánián 10 db filcsont gyöngygyei — melyek valami holtnak ékei lehet­tek — ajándékoztattam meg tárunk3 számára. A talált csákányok egyike a nemzeti múzeumé lett, a másik mint hallám Lőrintén őriztetik.” Ilyen előzményeket követően 1875 őszén4 az itt birtokos pápai gróf Esterházy Pál költségén a Tekervényes kút melletti halomsírmezőből „...több fel lett ásva magam, későbben Miháldy István5 bakonyszentlászlói lelkész felügyelete alatt. .. .kincsásók által vannak túrva, eddig durva cserepeken kívül csak kettőben találtat­nak vastag szénrétegben bronz eszközöket és fegyvereket’.’6 (1. kép, 2. kép 2.) Rómer Flóris a mindig nála lévő, évenként megnyitott aktuális jegyzőkönyvébe természe­tesen írt és rajzolt is. Az utóbbinak köszönhetően egy csésze és több bronztárgy (pl. kés, lándzsacsúcsok)7 formáját ismerjük. (2. kép 1.) A csészének csak két jó párhu­zamát idézem: Farkasgyepű-Pöröserdő Mithay Sándor által 1976-ban feltárt ha­lomsírjából (Ilon 1988, 4. ábra 4.) és Németbánya-Felsőerdei dűlő teli településéről. (Ilon 1996, IV. tábla 1.) A kés (pengéje egyenes élű, ívelt hátú) nagy­részt azonos példányai közül is csak kettőre hivatkoznék, amelyek szintén temet­kezésekből származnak: Balatonfűzfő 6. számú harcos sírjából (Ilon 2012, Taf. 5.) és Isztimér-Csőszpuszta halomsírjának temetkezéséből. (Kustár 2000, Taf. 22.) A 145

Next

/
Thumbnails
Contents