Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Ilon Gábor: Kik és mikor temetkeztek a Bakony halomsírjaiba? Magángyűjtők és régészek Rómer Flóris nyomában
ILON GÁBOR KIK ÉS MIKOR TEMETKEZTEK A BAKONY HALOMSÍRJAIBA? Ilon Gábor KIK ÉS MIKOR TEMETKEZTEK A BAKONY HALOMSÍRJAIBA? Magángyűjtők és régészek Rómer Flóris nyomában Bevezetés A Bakony-hegységben ma nyitott szemmel túrázók vagy sétálók figyelmét is felkelthetik a nagyjából szabályos kör alaprajzú, különböző átmérőjű (5-35 m) és magasságú (0,1-2,5 m) mesterséges földhalmok. (Ilon 2014, la. Tabella / Liste) Ezekből a mai napig 1373 darabot1 vettünk nyilvántartásba, de számuk hajdan ennél jóval több lehetett. Korábban és mások érdeklődését is kivívták, ezért nem kevés sírhalmot már a XIX. század közepe előtt megbolygattak a sírrablók., Ezek a földhalmok ennek következtében idővel „felszívódtak” a természeti környezetben, így e rablások megnehezítették a tudományos érdeklődéssel érkező lehetőségét, akik között az első Rómer Flóris volt. A mesterséges földhalmokat, így ezen halomsírokat is 1995 óta a természetvédelmi, 2001 óta pedig az örökségvédelmi törvény védi. Rómer Flóris A Bakony című munkájában ezt írja: „...a műemlékek száma a kőkorból oly csekély, miszerint abból még alapos gyanúink sem lehetnek. [...] Ezen kortól tán nem messze állnak azon sírhalmok, melyek a csurgói, bántai, gyepesi2 határban láthatók; a kétes fenyőfői — a hathalmi — és a Kőris- és Somhegy közt a szűcsi határba eső kérdéses Százhalom valószínűleg ide tartoznak.” (1860,12.) Később így folytatja (Rómer 1860, 205.): „ ... Szűcsön megállapodtam, fürkészvén az itt néhány év előtt felásott sírok maradványai után. Alig pendítettem meg e tárgyat, midőn a plébánián 10 db filcsont gyöngygyei — melyek valami holtnak ékei lehettek — ajándékoztattam meg tárunk3 számára. A talált csákányok egyike a nemzeti múzeumé lett, a másik mint hallám Lőrintén őriztetik.” Ilyen előzményeket követően 1875 őszén4 az itt birtokos pápai gróf Esterházy Pál költségén a Tekervényes kút melletti halomsírmezőből „...több fel lett ásva magam, későbben Miháldy István5 bakonyszentlászlói lelkész felügyelete alatt. .. .kincsásók által vannak túrva, eddig durva cserepeken kívül csak kettőben találtatnak vastag szénrétegben bronz eszközöket és fegyvereket’.’6 (1. kép, 2. kép 2.) Rómer Flóris a mindig nála lévő, évenként megnyitott aktuális jegyzőkönyvébe természetesen írt és rajzolt is. Az utóbbinak köszönhetően egy csésze és több bronztárgy (pl. kés, lándzsacsúcsok)7 formáját ismerjük. (2. kép 1.) A csészének csak két jó párhuzamát idézem: Farkasgyepű-Pöröserdő Mithay Sándor által 1976-ban feltárt halomsírjából (Ilon 1988, 4. ábra 4.) és Németbánya-Felsőerdei dűlő teli településéről. (Ilon 1996, IV. tábla 1.) A kés (pengéje egyenes élű, ívelt hátú) nagyrészt azonos példányai közül is csak kettőre hivatkoznék, amelyek szintén temetkezésekből származnak: Balatonfűzfő 6. számú harcos sírjából (Ilon 2012, Taf. 5.) és Isztimér-Csőszpuszta halomsírjának temetkezéséből. (Kustár 2000, Taf. 22.) A 145
