Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Tóth László: A győri és Győr környéki nemes Kálóczy család története
ARRABONA 2012. 50/2. TANULMÁNYOK hazai magatartásával kapcsolatban. Egyáltalán, Teleki politizálhat-e, vállalhat-e valamilyen közéleti szerepet. Teleki ugyanis hiába bizonygatta, hogy az uralkodóval való találkozás alkalmával fel sem vetődött ez a kérdés. Az elbizonytalanodás csak fokozódott. Méltatlan vádaskodások érték Telekit, melyek felzaklatták az ország nyugalmát és kétkedés lett úrrá az országgyűlési képviselők között. Sokan megkérdőjelezték Teleki László közismert lovagiasságát, becsületességét, büszkeségét és legendás tisztességét. Kálóczy segíteni akart a bizalmatlansággal körülvett Telekinek kétségbeesett helyzetében, ugyanis pontosan ismerte Telekinek a hazaérkezése után Gyömrőről a brüsszeli emigrációban élő Jósika Miklósnak 1861. január 28-án írott levelét. Ebben tisztázni akarta magát jó barátja előtt, hogy a császári audiencián „nem tagadta meg elveit” és „hűség fogadalmat sem tett”, s itthon az országgyűlésben és a sajtóban gúnyos és vádló megjegyzések kereszttüzében egyre erőtlenebbül bizonygatta, hogy „ő kegyelemért magát semmire sem kötelezte”.102 Jósika, a jó barát ezt a szándékát elfogadta és kellően méltányolta. Kálóczy arra is emlékezett, hogy Almásy Pál tanácsára Teleki éppen azért vállalta fel a politikai meggyőződésen túl az 1848-as törvényes alkotmányt visszakövetelő programját, mivel úgy gondolta, hogy ez „a legbiztonságosabb megcáfolása az ellene terjesztett gyanúsítgatásoknak.”103 Teleki és a határozati párt vezetői azonban nem számítottak arra, hogy a határozati javaslatnak főként vidéken, „a provinciákban” hatalmas lesz a sikere. Telekit ez a népszerűség kezdte belsőleg zavarni, fokozódott a felelősség érzete, ezáltal lelki betegség nyomai jelentkeztek rajta. Kálóczy levelében Teleki magatartását így fogalmazta meg: „A képviselők között a határozati párt többségre emelkedett, s Teleki mindinkább belátta, hogy a mit ő forma-kérdésnek mondott — óhaja ellenére — többséget nyert, az országra káros leend, szóval, hogy ’hamis politikát’ csinált.” Teleki ettől kezdve egyre ingerültebb lett, „s a legnagyobb izgatottság vett rajta erőt, keveset aludt, (elsősorban a látogató vendégei miatt), folyton magával harczban volt [...] első felszólalása iránti tárgyalás napját elhalasztatta [...] beszédét, melyen dolgozott, nem volt képes befejezni. [...] Látszott, hogy mentálisan nem tudta feldolgozni az eseményeket, beteg ember lett. [...] Ilyen előzmények után következett be a május 8-diki katastropha” —jegyezte meg memoárjában Kálóczy Lajos.104 A Teleki halálát követő napokban indult el a határozati párton belül az „önlegyőzési manőver” taktikájának a kidolgozása, majd megszervezése. A manőverben részt vett több határozat párti képviselő: Almási Pál, Podmaniczky Frigyes, Nyáry Pál, Madarász László, Károlyi Ede, Somssich Pál, Imrédy Lipót, Károlyi Sándor, gr. Szapáry Gyula, Grabarics Ernő, gr. Bethlen József és Kálóczy Lajos.105 Nagy volt az elbizonytalanodás a határozati párton belül. Kálóczy Lajos is elbizonytalanodott. Eleinte diszkréten hallgatott, olyannyira tisztelte halott barátját, hogy némi lelkiismeret-furdalást érzett amiatt, hogy ő, aki közelről látta és tapasz-62
