Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Tóth László: A győri és Győr környéki nemes Kálóczy család története
TÓTH LÁSZLÓ A GYŐRI ÉS GYŐR KÖRNYÉKI NEMES KÁLÓCZY CSALÁD TÖRTÉNETE zottmányba beválasztották tiszteletbeli tagnak Kossuth Lajost, Teleki Lászlót, Rónay Jácintot, Klapka Györgyöt, Kmety Györgyöt, Xántus Jánost és más emigránsokat.98 Kálóczy Lajost közben megválasztották megyei másodalispánnak. E minőségben találkozott hajdani emigráns társával, Teleki Lászlóval, aki drezdai elfogatása és letartóztatása, majd a kegyelem után hazajött, s útközben 1861. március 4-én Győrött megállván Simor János megyéspüspök vendégeként, a Püspökvárban találkozott a megyei és városi tisztikarral. Teleki Kálóczyt baráti ismerősként üdvözölte, mivel emlékezett a párizsi szállodában az együtt töltött több hónapos emigrációs időszakra és megígértette hajdani emigráns barátjával, „mint akinek képviselővé leendő egyhangú megválasztása már akkor bizonyos volt”, hogy a „pártjához fog [...] állani.”99 Ezután következett az 1861. évi országgyűlési képviselő választás. A 42 éves Kálóczy Lajos ezen az országgyűlésen jutott el szellemi és politikai teljesítményének csúcsára. Olyan tekintélye és népszerűsége volt a megyében, hogy még ellenfelet sem állítottak vele szemben, egyedüli jelöltként, nagyszámú szavazattal választották meg országgyűlési követnek a péri választási kerületben. Az alkotmány lázában égő képviselőknek kitűnő ajánló levél volt Kálóczy országos ismertsége, 48-as országgyűlési szereplése, emigrációs múltja, a megyei bizottmányban tanúsított rendíthetetlen negyvennyolcassága, no és eleget téve Telekinek a győri Püspökvárban elhangzott kívánságának, a határozati párthoz csatlakozott. Mindenképpen autentikus személyiségnek számított. Kónyi Manónak írt visszaemlékező levelében némi maliciával jegyezte meg, amit az országgyűlési közvetlen szomszédja és hajdani győri jogakadémiai diáktársa, Somssich Pál többször is a szemére hányt, hogy „minden volt emigráns képviselő megokosodott, s csak én maradtam a régi, [...] az emigráns képviselők közül csak magam voltam a határozati párton.”100 Kálóczy az országgyűlésen Teleki László szűk szellemi köréhez tartozott, konstruktív politikai gondolkodásával és szervezőkészségével nagy segítségére volt a határozati pártnak az 1848-as jogalap védelmében. Az országgyűlés IX. ülésszakán Kálóczy hatásos felszólalást tartott Kozma Imre győri városi képviselő mandátumának igazolása érdekében, ugyanis nem nyílt, hanem titkos szavazással választották meg Győrött országgyűlési képviselőnek. Kálóczy felhívta a figyelmet az 1848. V. te. 32. paragrafusában rejlő diszkrepanciára és bonafide (jóhiszemű) eljárásnak minősítette Kozma győri megválasztását. Desewffy Emil elnök elutasította ugyan Kálóczy érvelését, ám Teleki László és Tisza Kálmán megvédték a határozati párthoz csatlakozott liberális Kozma mandátumát.101 Teleki 1861. május 8-i öngyilkossága azonban megváltoztatta a helyzetet: nagy volt az elbizonytalanodás az itthoni közéletben és a külföldi emigrációban, a sajtóban pedig intenzív oknyomozás folyt a halált előidéző körülményekről. Az volt a központi kérdés, hogy Teleki drezdai letartóztatása után Bécsben, az uralkodó audienciáján a „szabadsága fejében” melyek voltak az uralkodó kívánalmai Teleki 61
